Ólom(II)-klorid
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az ólom(II)-klorid vagy ólom-diklorid a kétféle ólom-klorid azon egyike, amelyben az ólom oxidációs száma +2, képlete PbCl2. Szervetlen vegyület, normál körülmények közt fehér színű kristályos por. Hideg vízben rosszul oldódik, forró vízben azonban könnyen feloldható, lehűlés után apró, tű alakú kristályok formájában válik ki az oldatból. Az ólom(II)-klorid az egyik legfontosabb ólomalapú vegyszer. Természetben előforduló ásványának neve cotunnit.
az „ólom-klorid” szócikk ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: ólom(IV)-klorid. |
További információk Kémiai azonosítók, SMILES ...
Ólom(II)-klorid | |||
Ólom(II)-klorid csapadék | |||
IUPAC-név | Ólom(II)-klorid | ||
Más nevek | Cotunnit Ólom-diklorid | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 7758-95-4 | ||
PubChem | 166945 | ||
ChemSpider | 22867 | ||
ChEBI | 88212 | ||
| |||
InChIKey | HWSZZLVAJGOAAY-UHFFFAOYSA-L | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | PbCl2 | ||
Moláris tömeg | 278.10 g/mol | ||
Megjelenés | fehér, szagtalan, szilárd | ||
Sűrűség | 5.85 g/cm³ | ||
Olvadáspont | 501 °C | ||
Forráspont | 950 °C | ||
Oldhatóság (vízben) | 10.8 g/L (20 °C)[1] | ||
Oldhatóság | némileg oldódik híg sósavban, ammoniában; oldhatatlan alkoholokban | ||
Törésmutató (nD) | 2.199[2] | ||
Kristályszerkezet | |||
Kristályszerkezet | Ortorombos | ||
Tércsoport | Pnma, No. 62 | ||
Termokémia | |||
Std. képződési entalpia ΔfH | -359.41 kJ/mol | ||
Standard moláris entrópia S | 135.98 J K−1 mol−1 | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Xn N T | ||
NFPA 704 | |||
R mondatok | R61, R20/22, R33, R62, R50/53 | ||
S mondatok | S53, S45, S60, S61 | ||
Rokon vegyületek | |||
Azonos kation | Ólom(II)-fluorid Ólom(II)-bromid Ólom(II)-jodid | ||
Azonos anion | Ólom(IV)-klorid Ón(II)-klorid | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Bezárás