Bajor Választófejedelemség
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Bajor Választófejedelemség (németül: Kurfürstentum Bayern) történelmi állam a mai Németország területén. A Német-római Birodalom nyolcadik választófejedelme 1623 és 1806 között állt fenn, ekkor királyi rangra emelték.
Bajor Választófejedelemség | |||||
A Német-római Birodalom választófejedelme | |||||
Kurfürstentum Bayern 1623 – 1805 | |||||
| |||||
A Bajor Választófejedelemség 1789-ben | |||||
Általános adatok | |||||
Fővárosa | München | ||||
Vallás | katolikus, protestáns | ||||
Kormányzat | |||||
Államforma | feudális monarchia | ||||
Uralkodó | I. Miksa (1623-1651) Ferdinánd Mária (1651-1679) II. Miksa Emánuel (1679-1726) Károly Albert (1726-1745) III. Miksa József (1745-1777) Károly Tivadar (1777-1799) IV. Miksa József (1799-1805) | ||||
Dinasztia | Wittelsbach-ház | ||||
| |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajor Választófejedelemség témájú médiaállományokat. |
A bajor hercegek a Wittelsbach-ház egy fiatalabb ágából származtak, míg egy idősebb ág adta a pfalzi fejedelmeket, akik a hét választófejedelemség közé tartoztak. A harmincéves háborúban a protestáns rendek a császár ellen lázadtak, s ezért 1621-ben II. Ferdinánd császár elvette a választófejedelmi rangot V. Frigyes pfalzi választófejedelemtől, s azt annak unokatestvérének, a katolikus I. Miksa bajor hercegnek adta. A vesztfáliai béke után a pfalzi fejedelemnek létrehozták a nyolcadik választófejedelmi címet, Miksa pedig megtarthatta rangját, amit ága 1777-es kihalásáig őrzött. Ekkor a két választófejedelmi cím újra egyesült. Az 1805-ös pozsonyi békét követően IV. Miksa József lemondott a választófejedelmi címről, kilépett a Német-római Birodalomból, és 1806. január 1-jén királlyá koronáztatta magát.