Ernuszt János
(1420?-1476) horvát szlavón bán, kereskedő / From Wikipedia, the free encyclopedia
Hampó[1] Ernuszt János (Ernst János, Csáktornyai Ernusth János, Iohanni Ernusth de Schakthornia[2]), (? – 1477. március 3. után) bányavállalkozó, körmöci kamaraispán, kincstartó, dalmát, horvát, szlavón bán a tekintélyes Ernuszt-család[3] őse volt. A család nevét az egykorú iratok Ernnst, Erwst, Ernnsth, Ernst, Ernsth alakban is írták. Az 1460-as évek elején udvari szállítóként Mátyás királlyal került kapcsolatba, aki udvari lovaggá tette.[4]
Ernuszt János | |
Született | 1420-as évek nem ismert |
Elhunyt | 1476 nem ismert |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | John II Ernuszt |
Foglalkozása | bányavállalkozó |
Tisztsége | horvát bán |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mátyás király hatalmának megszilárdításához a főurakat háttérbe szorította, saját híveit, Vitéz Jánost, Ernuszt Jánost, Janus Pannoniust pedig fontos tisztségekbe emelte. Janus Pannonius hatalma és befolyása 1467-ben érte el csúcspontját.[5] Ernuszt János pedig hozzáértő gazdaságpolitikus, adóhivatali és jegybankelnökké vált Mátyás udvarában. Titulusa, mint a koronavám országos felügyelőjének a vectigalis coronae generalis administrator cím volt és tevékenységében függetlenítették a kincstartótól. Kincstartóként, Mátyás király megbízhatatlan pénzügyminiszterének bizonyuló Janus Pannoniust követte 1467-ben. Családi neve a német Ernst alakból származik, amelynek a latin Ernestus a megfelelője és ebből származik a magyaros Ernuszt név. A Hampó elnevezés pedig izraelita eredetükkel függhet össze.