Fonéma
From Wikipedia, the free encyclopedia
A beszélt nyelvben a fonéma a hangok elemi, elvont egysége, amely egy adott nyelvben önálló egységet alkot, mivel más fonémákkal szemben jelentésmegkülönböztető szerepe van. Nyelvtől függően egy-egy fonéma alá több beszédhang is tartozhat, amelyek fonetikailag hasonlók vagy fonológiailag közel állnak egymáshoz. (A köztük lévő kapcsolat fonetikailag nem feltétlenül nyilvánvaló; ez a fenti elméleti keret egyik gyengéje.)