Gábor Áron (tüzér őrnagy)
(1814–1849) székely kisbirtokos, asztalosmester, magyar nemzeti hős, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntője és tüzértisztje / From Wikipedia, the free encyclopedia
Lemhényi Gábor Áron (Bereck, 1814. november 27. – Uzon és Kökös között, 1849. július 2.) székely kisbirtokos, asztalosmester, magyar nemzeti hős, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntője és tüzértisztje.
Ez a szócikk az 1848–49-es szabadságharcosról szól. Hasonló címmel lásd még: Gábor Áron (egyértelműsítő lap). |
Gábor Áron | |
Gábor Áron, Pollák Zsigmond metszete, 1881 | |
Született | 1814. november 27. Bereck |
Meghalt | 1849. július 2. (34 évesen) Uzon és Kökös között |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | székely |
Szolgálati ideje | 1834–40, 1842–46, 1848–49 |
Rendfokozata | őrnagy |
Csatái | 1848–49-es forradalom és szabadságharc |
Civilben | kisbirtokos, asztalos |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gábor Áron témájú médiaállományokat. |
Székely gyalogrendű határőrcsaládba született,[1] és ő is a székely határőrségben szolgált. Gyulafehérváron, Pesten és Bécsben kapott pattantyús kiképzést, de a császári katonai hierarchiában nem várt rá felemelkedés, ezért leszerelése után kisbirtokosként gazdálkodott. A magyar szabadságharc erdélyi küzdelmeinek aktív részeseként vagyonát pénzzé tette, hogy támogassa a szabadságharcot, és a honvédsereg számára ágyúkat tudjon önteni. Részt vett az ágyúkezelők kiképezésében, és őrnagyként haláláig a honvédtüzéreknél szolgált. Mindenét feláldozta a szabadságért, a hazát védve a csatamezőn vesztette életét, amikor az Uzon és Kökös közötti kökösi ütközetben az orosz tüzérség ágyúgolyója eltalálta.
Katolikus létére református temetőben nyugszik Eresztevényben, ahol emlékére 1892-ben emelt emlékmű körül kopjafarengeteget állítottak és mára a magyarság emlékhelyévé vált. Az ágyúi közül egyetlenegy maradt fenn, mely sok viszontagság után a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonában van.