Klasszikus gitár
hagyományos gitár bél- vagy műanyag húrokkal / From Wikipedia, the free encyclopedia
A klasszikus gitár vagy spanyol gitár a húros, pengetős hangszerek családjába tartozik. A gitárnak ez a válfaja a 19. század folyamán nyerte el ma ismert formáját, elsősorban spanyol hangszerkészítők munkájának eredményeként. Ez az a hangszerváltozat, amelyen klasszikus zenét játszanak, de sok ország népzenéjének, társasági zenéjének is fontos kelléke, és napjaink könnyűzenéjében, műkedvelő muzsikálásában is fontos szerepet kap.
Klasszikus gitár | |
Más nyelveken | |
angol: classical guitar francia: guitare classique német: klassische Gitarre olasz: chitarra classica spanyol: guitarra clásica | |
Besorolás | |
kordofon pengetős, fogólapos | |
Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 321.322-5 |
Menzúra | 650 mm |
Hangolás | E – A – d – g – h – e' |
Rokon hangszerek | flamencogitár, barokk gitár |
Hangminta | |
Hangszerjátékos | gitáros |
Hangterjedelem | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Klasszikus gitár témájú médiaállományokat. |
Jellemzően minden gitár fogólapos pengetős hangszer, dobozszerű felépítésű, kávával összekötött tetővel és hátlappal rendelkezik, nyaka a testtől élesen elkülönül, hathúros, melyeket kvartokra (és nagytercre) hangolnak. A klasszikus gitárt a többi gitárféleségtől megkülönböztető legfontosabb jegye, hogy húrjai nem fémből, hanem bélből, vagy újabban ahhoz hasonló tulajdonságú szintetikus vagy más, a fémeknél kisebb sűrűségű anyagból készülnek. A húrok viszonylag nagyobb átmérője, ugyanakkor kisebb feszítettsége a hangszer konstrukciójára, játékmódjára is kihat. A klasszikus gitárt nem pengetővel, hanem a kéz négy ujjával, körömmel vagy ujjbeggyel pengetik, így a ritmikus akkordjáték (rasgueado) mellett – a klasszikus koncertzene igényeinek megfelelően – többszólamú dallamjátékra (punteado) is alkalmas.[1]