Kongói Szabadállam
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Kongói Szabadállam nevű afrikai gyarmat II. Lipót belga király magántulajdona volt, bár a király a felügyeletet az Nemzetközi Afrika-szövetség (Association Internationale Africaine) nevű szervezeten keresztül gyakorolta. A többi befektető kivásárlása után Lipót volt a társaság egyetlen részvényese, illetve elnöke. A Szabadállam magában foglalta a jelenlegi Kongói Demokratikus Köztársaság teljes területét és hivatalosan 1885-ben, a berlini konferencia döntése után hozták létre.
Kongói Szabadállam | |||||
1885 – 1908 | |||||
| |||||
Kongó helyzete Afrikában | |||||
Mottó: "Travail et progres" (francia: Munka és haladás) | |||||
Általános adatok | |||||
Fővárosa | Boma | ||||
Terület | 2 344 000 km² | ||||
Népesség | kb. 10-16 millió (1885) fő | ||||
Hivatalos nyelvek | francia | ||||
Kormányzat | |||||
Államforma | monarchia | ||||
Dinasztia | Szász–Coburg–Gothai-ház | ||||
Államfő | II. Lipót belga király | ||||
| |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kongói Szabadállam témájú médiaállományokat. |
A gyarmat igazgatása hihetetlenül nagy jövedelmet eredményezett II. Lipót királynak, aki a bevételt részben nagyszabású építési projektekre fordította. Ezt részben a nyersgumi (a gyarmat fő exportterméke) magas világpiaci ára, részben pedig a bennszülöttek könyörtelen és gyakran brutális, népirtással egyenértékű kizsákmányolása tette csak lehetővé. Utóbbi, Roger Casement brit diplomata jelentése után olyan nemzetközi felháborodást keltett, hogy a belga állam 1908-ban kénytelen volt átvenni a gyarmat ellenőrzését, amelyet ezután Belga Kongó néven ismertek.