Premier League-mesterhármasok listája
Wikimédia-listaszócikk / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Premier League 1992-es megalapítása óta több mint 200 játékos szerzett azonos mérkőzésen legalább három gólt (mesterhármast) a bajnokságban. Az első játékos, akinek ez sikerült, a francia Cantona, ÉricÉric Cantona volt, aki három gólt szerzett a Leeds United színeiben a Tottenham Hotspur elleni 5–0 arányú győzelem során. Összesen 21 játékos tudott több, mint három gólt lőni, akik közül öten, Andy Cole, Alan Shearer, Jermain Defoe, Dimitar Berbatov és Sergio Agüero ötször találtak be. Sadio Mané tartja a rekordot a leggyorsabb Premier League-mesterhármasért, a Southampton játékosaként az Aston Villa ellen 2 perc és 56 másodperc alatt érte el a három gólt,[1] megdöntve Robbie Fowler rekordját. Hatan értek el mesterhármast kevesebb, mint 10 perc alatt: Mané és Fowler mellett Gabriel Agbonlahor, Ian Wright és Andy Carroll tudta ezt megtenni.[2] 1999-ben Ole Gunnar Solskjær, a Manchester United játékosa négy gólt szerzett 12 perc alatt, csereként a Nottingham Forest ellen, amivel nem csak a Premier League, hanem az angol labdarúgás történetének leggyorsabb mesternégyesét érte el.[3]
A 2003-ban az Arsenal és a Southampton között játszott mérkőzésen Jermaine Pennant és Robert Pirès is mesterhármast rúgott a londoni csapat színeiben. 2007-ben Roque Santa Cruz és Marcus Bent is mesterhármast szereztek egy 5–3 végeredményű mérkőzésen a Wigan és a Blackburn között. Ehhez hasonlóan egy 2022-es manchesteri derbin Erling Haaland és Phil Foden is háromszor találtak be. 2019-ben Ayoze Pérez és Jamie Vardy is hármat lőttek, mikor a Leicester City 9–0-ra legyőzte a Southamptont. Csak hat játékos tudott két egymást követő mérkőzésen mesterhármast szerezni: Les Ferdinand, Ian Wright, Didier Drogba, Wayne Rooney, Erling Haaland és Harry Kane (kétszer), míg Thierry Henry ezt két egymást követő, de egy hónap távolságra lévő mérkőzéseken tette meg.[4]
Rooney mesterhármasa 2011. szeptember 10-én és Matt Le Tissier mesterhármasa 1995. augusztus 19-én mind teljesen szabadrúgásokból vagy büntetőkből jöttek. Az Everton játékosa, Duncan Ferguson és a West Bromwich Albion játékosa, Salomón Rondón az egyetlen játékosok, akik fejes gólokkal szerezték meg mesterhármasukat.[5] Harmincöt játékos tudta megszerezni a „tökéletes” mesterhármast, azaz egy gólt szereztek bal és egyet jobb lábukkal, míg a harmadikat fejesgól formájában lőtték, de csak ketten tudták ezt többször is megtenni: Robbie Fowler (háromszor a Liverpool játékosaként) és Yakubu (kétszer, a Blackburn Rovers és az Everton játékosaként).[6]
Sergio Agüero tizenkétszer szerzett legalább három gólt Angliában töltött pályafutása során, a legtöbbet a Premier League történetében. Alan Shearer a második tizeneggyel, őt pedig Robbie Fowler követi kilenccel. Nyolcat Henry, Kane és Michael Owen szerzett. Öt játékos tudott három csapatban is mesterhármast szerezni: Yakubu (Blackburn, Everton és Portsmouth), Nicolas Anelka (Arsenal, Chelsea és Manchester City), Kevin Campbell (Arsenal, Everton és Forest), Les Ferdinand (Newcastle United, Queens Park Rangers és Tottenham) és Teddy Sheringham (Manchester United, Portsmouth és Tottenham).[4] Négy játékos szerzett mesterhármast úgy, hogy csapata kikapott: Matt Le Tissier (kétszer), Dion Dublin, Roque Santa Cruz és Dwight Yorke.[7] Erling Haaland az egyetlen játékos, aki sorozatban három hazai mérkőzésen mesterhármast tudott szerezni.
A legfiatalabb játékos, aki mesterhármast tudott szerezni Michael Owen volt a Liverpool játékosaként, mikor 1998. február 14-én a Sheffield Wednesday ellen hármat lőtt, akkor 18 évesen és 62 naposan.[8][9] A legidősebb labdarúgó pedig Teddy Sheringham volt, aki a Portsmouth játékosaként, 37 évesen és 146 naposan, 2003. augusztus 26-án a Bolton Wanderers ellen érte el a három gólt.[10] A legtöbb mesterhármast hozó nap 1995. szeptember 25. és 2023. szeptember 2. volt, mikor Alan Shearer, Robbie Fowler és Tony Yeboah, illetve Erling Haaland, Szon Hungmin és Evan Ferguson is hármat szereztek.
A Dubious Goals Committee (Kétes Gólok Bizottsága) esetekben egy mérkőzés után úgy döntött, hogy egy játékos nem ért el mesterhármast, mert az egyik góljukat érvénytelenül kapták meg. Egil Østenstad mesterhármast szerzett a Manchester United ellen 1996-ban, míg a bizottság úgy nem döntött, hogy egyik gólja igazából Phil Neville öngóljának számított.[11][12] Anelka első gólját az Everton ellen a Manchester City játékosaként 2002 szeptemberében végül Tomasz Radzinski öngóljának ítélték,[13] míg Javier Hernándeztől is elvettek egy mesterhármast, mikor egyik gólját Ron Vlaar öngóljának ítélték 2012-ben.[14]