Szerkesztő:Xia/Kultúra munkapad/Tajvan történelme
From Wikipedia, the free encyclopedia
Tajvan szigetét először negritó majd ausztronéz törzsek lakták.[1] A 17. században egy rövid életű spanyol letelepedést követően holland gyarmat lett, melyet nagy számú han kínai és hakka bevándorlás követett a kontinentális Kína területéről.
Ez a szócikk Tajvan (és Penghu) történelmét mutatja be. A szigeteket kormányzó de facto állam történelmével A Kínai Köztársaság történelme szócikk foglalkozik. |
A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll. |
1662-ben Kuo-hszing-je, egy Mingekhez hű hadvezér legyőzte a hollandokat és támaszpontot hozott létre a szigeten. 1683-ban hadseregét legyőzte a Csing-dinasztia serege. A csingek egészen 1895-ig uralták Tajvant, amíg az első kínai–japán háborút követően az japán kézre nem került. A japán uralom alatt Tajvan rizset és cukrot termelt a Japán Birodalom számára, a második világháború során pedig a japán katonai hadműveletek egyik támaszpontja lett. A japán hadseregbe tajvani katonákat is besoroztak.
1945-ben, japán kapitulációjával a Kínai Köztársaság vette át a hatalmat a sziget fölött, majd a Kuomintang 1949-ben a kínai polgárháborúban elszenvedett vereségét követően ide menekítette kormányát. A Kuomintang mintegy negyven évig egypártrendszerben irányította a szigetet és a környező kisebb szigeteket, 1996-ban kerülhetett sor az első szabad választásokra.