Tüdőembólia
From Wikipedia, the free encyclopedia
A tüdőembólia a fő tüdőartériáknak, illetve azok ágainak akut elzáródása, melyet a vérkeringéssel odasodródott embolus okoz.[1] Hátterében leggyakrabban mélyvénás trombózis áll. A vénás rendszerben elszabadult trombus (alvadt vér vagy ritkábban zsír, levegő, idegen szövet) a véráramlattal a tüdőartériába jutva, annak hirtelen elzáródását okozza. Az embolus az esetek többségében az alsó végtag trombózisából származik.
Tüdőembólia | |
Kontrasztanyagos mellkas CT felvételen látható "lovagló embolus" a tüdőartériák elágazásában (nyíl). | |
Latinul | Embolia pulmonum |
Angolul | Pulmonary embolism |
Osztályozás | |
BNO-10 | I26. |
BNO-9 | 415.1 |
Főbb tünetek |
|
Adatbázisok | |
DiseasesDB | 10956 |
MedlinePlus | 000132 |
eMedicine | med/1958 |
MeSH ID | D011655 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tüdőembólia témájú médiaállományokat. |
Hogy az elzáródás milyen súlyos, sokban függ attól, hogy melyik tüdőartériáról van szó, annak milyen a keresztmetszete. A tüdőerek részleges elzáródása fokozott nyomásterhelést jelent a jobb szívfélnek. A fő tünetek a nehézlégzés, belégzéskor jelentkező mellkasi fájdalom, szívdobogásérzés (palpitáció). Emellett csökkent a vér oxigén telítettsége (oxigén szaturáció), cianózis léphet fel. Nagyobb erek teljes elzáródása erősen csökkent vérnyomással, eszméletvesztéssel, vagy hirtelen halállal járhat.[2]
A diagnózist a klinikai tünetek mellett a laborvizsgálatok (pl. D-dimer szintjének emelkedése) és a képalkotók, azok közül is főként a CT-angiográfia szolgáltatja.[3] Kezelésére elsősorban antikoagulánsokat (pl. heparin, warfarin), a vérrög gyógyszeres feloldását (trombolízis) vagy sebészi eltávolítását (trombektómia) alkalmazhatják.[3]