Ókeresztény irodalom
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az ókeresztény irodalom 2–5. század között keletkezett. Nem vetette el az antik műveltséget, hiszen a késő antikvitás szerves része lett a kereszténység is. Nyelve eredetileg a görög volt, később a Római Birodalom nyugati felében a latin kezdett általánossá válni, de a görög megtartotta helyét a keleti részen. Az ókeresztény irodalom sok új műfajt teremtett, melyek főleg tanító jellegűek voltak. A középkor beköszöntével átveszi a helyét keleten a bizánci irodalom, illetve a lassan kialakuló ószláv irodalom; nyugaton a középkori latin irodalom.
Gyors adatok
Ókeresztény irodalom (görög és latin nyelven) | |
2. század – 5. század | |
Elterjedése | Európa |
Világtörténelmi korszak | ókor |
Eredete | ókori zsidó irodalom ókori görög irodalom római irodalom |
Belőle fejlődött ki | középkori latin irodalom bizánci irodalom ószláv irodalom |
Jellemzői | |
Híres alakjai | Tertullianus Órigenész Szent Ambrus Szent Jeromos Aranyszájú Szent János Szent Ágoston Hitvalló Szent Maximosz Damaszkuszi Szent János |
Híres művei | – Apokrif iratok – Órigenész: Hexapla – Euszebiosz: Egyháztörténelem – Apophthegmata Patrum – Vulgata – Szent Ágoston: Vallomások – Szent Ágoston: Az Isten Városáról |
Írástípus | görög írás, latin írás |
Könyvtárak | http://patristica.net/graeca/ (PG 1–95) http://patristica.net/latina/ (PL 1–62) |
Bezárás
Megjegyzések:
- Az ókereszténységgel foglalkozó tudomány ismertetése a patrisztika szócikk alatt található.
- Az ókeresztény irodalmat általában ókeresztény görög és ókeresztény latin irodalomra szokás felosztani, ám ezeken kívül jelentős számú egykorú szír, kopt és örmény irodalmi munka is íródott, melyeknek részletesebb vizsgálata csak a 20. században indult meg, és jelenleg is fejlődő ága az ókeresztény irodalomtörténet írásnak. Ezekről az irodalmakról külön szócikkek számolnak be, melyekre a hivatkozás az Ókeresztény keleti irodalmak résznél található.