Albánia földrajza
From Wikipedia, the free encyclopedia
Albánia a Balkán-félsziget délnyugati partvidékén, az Otrantói-szorosnál elhelyezkedő ország. Területe 28 748 km², ennek 4,7%-a (1350 km²) tavak alkotta vízfelület. Határainak hossza 720 km, ebből délen és délkeleten 282 km Görögországra, keleten 151 km Macedóniára, északkeleten 115 km Koszovóra, északon 172 km Montenegróra esik. Az ország nyugati határait képező, az Adriai-, illetve a Jón-tengerre eső partvonalainak hossza 362 km.
Gyors adatok
Albánia | |
Albánia domborzati térképe | |
é. sz. 41° 00′ 00″, k. h. 20° 00′ 00″41, 20 | |
Kontinens | Európa |
Szubrégió | Délkelet-Európa |
Főbb területi jellemzők | |
Területi helyezés | 143. |
Teljes terület | 28 748 km² |
Partvonal | 362 km |
Szárazföldi határ | 720 km |
Környező országok | Montenegró, Koszovó, Észak-Macedónia, Görögország |
Extrém területi jellemzők | |
Legmagasabb pont | Korab-hegy, 2753 m |
Legalacsonyabb pont | Adriai-tenger, 0 m |
Leghosszabb folyó | Drin, 285 km |
Legnagyobb szárazföldi vízfelület | Shkodrai-tó (Montenegróval együtt), 5490 km² |
Használatban levő terület | |
Állandó termőföld | 21 % |
Állandó legelő | 15 % |
Erdő, erdős terület | 36 % |
Egyéb terület | 28 % |
Egyéb jellemzők | |
Éghajlat | mediterrán, kontinentális |
Domborzat | észak-déli irányban Magas-Albánia, hegyvidék; a parti övezetben Alacsony-Albánia, síkság |
Természeti kincsek | kőolaj, földgáz, bitumen, kősó, rézérc, vasérc |
A Wikimédia Commons tartalmaz Albánia témájú médiaállományokat. |
Bezárás
A mediterrán éghajlatú ország területének nagy része magashegyvidék, kisebb medencéket leszámítva csak a tengerparti sávban találhatóak 200 tszfm.-nál alacsonyabban fekvő területek. Az ország legmagasabb pontja a Korab-hegy (2753 m).