Annexiós válság
Bosznia bekebelezése az Osztrák–Magyar Monarchiába (1908) / From Wikipedia, the free encyclopedia
Annexiós válság a megnevezése annak a nemzetközi diplomáciai krízisnek, amit Bosznia-Hercegovina annektálása okozott Ausztria-Magyarország részéről pár évvel az első világháború előtt. A válság 1908. október 5-én robbant ki,[1][m 1] mikor a Monarchia bejelentette a formailag az Oszmán Birodalomhoz tartozó, de 1878 óta ténylegesen osztrák-magyar igazgatás alatt lévő terület annektálását.[2] Ez az egyoldalú lépés – amit közvetlenül a bolgár függetlenség kikiáltása utánra időzítettek – a nagyhatalmak valamint a Monarchia balkáni szomszédainak (Montenegrónak és Szerbiának) tiltakozását váltotta ki. A válságot 1909 áprilisában az 1878-as berlini szerződés kiegészítésével zárták le, mely az előállt helyzethez igazodott.
A válság tartósan megrontotta Ausztria-Magyarország viszonyát több szomszédjával, Szerbiával, Olaszországgal és Oroszországgal, és ez hozzájárult az első világháború kitöréséhez. Habár a válság Ausztria-Magyarország teljes diplomáciai győzelmével zárult, a továbbiakban lehetetlenné tette a Monarchia és Oroszország bárminemű együttműködését a Balkánon.[3] A Monarchia és Szerbia viszonya továbbra is feszült maradt, mivel az annexió utóbbiban erős nacionalista érzelmeket korbácsolt fel,[4] és ez 1914-ben háborúhoz vezetett közöttük.[5]