Apollo–15
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Apollo–15 az Apollo-program kilencedik repülése volt, egyben a negyedik olyan, amelynek során űrhajósok szálltak le a Holdra. Dave Scott parancsnok és Jim Irwin holdkomppilóta a küldetés 13 napos idejéből három napot tartózkodott a holdfelszínen, négy holdsétát végezve.
Apollo-15 | |||||
Apollo-program | |||||
Személyzet | |||||
Repülésadatok | |||||
Ország | USA | ||||
Űrügynökség | NASA | ||||
Hívójel | parancsnoki modul - Endeavour holdkomp - Falcon | ||||
Hordozórakéta | Saturn V | ||||
A repülés paraméterei | |||||
Start | 1971. július 26. 13:34:00 UTC | ||||
Starthely | Kennedy Űrközpont, LC-39A | ||||
Keringések száma | Hold körül 74 | ||||
Leszállás | |||||
ideje | 1971. július 30. 22:16:29 UTC | ||||
helye | Hold, Hadley-hegység 26°7'56"É, 3°38'2"K | ||||
Földet érés | |||||
ideje | 1971. augusztus 7. 20:45:53 UTC | ||||
helye | é. sz. 26° 24′ 00″, ny. h. 158° 04′ 30″26.4, -158.075 | ||||
Időtartam | 12 nap 7 óra 11 perc 53 mp | ||||
Űrhajó tömege | 30 354 kg | ||||
Holdkomp tömege | 16 428 kg | ||||
Pálya | |||||
Pályamagasság | |||||
Föld körül | 169,5 / 171,3 km | ||||
Hold körül | 107,4 / 314,8 km | ||||
Pályahajlás | |||||
Föld körül | 29,679° | ||||
Hold körül | 154° | ||||
Periódus | |||||
Föld körül | 87,84 perc | ||||
Hold körül | 119 perc | ||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Apollo–15 témájú médiaállományokat. |
„ | Találd ki mit találtunk! Találd ki mit találtunk! Azt hiszem megtaláltuk, amiért jöttünk! | ” |
– Dave Scott 1971 |
Az Apollo–15 már J típusú repülésként jutott a Holdra, amely hosszabb tartózkodási időt, bővített műszerkészletet és tudományos programot jelentett. Az űrhajó 1971. július 26-án indult, a parancsnok David R. Scott, a parancsnoki modul pilótája Alfred M. Worden és a holdkomp pilótája James B. Irwin volt. Az expedíció célkitűzése a program első három repülésén már megkezdett tudományos kutatómunka folytatása, új vizsgálatok végrehajtása volt. A részletes kutatómunka érdekében a holdkompot több készlet szállítására tették alkalmassá, hogy a Holdon való tartózkodást 68 órára növelhessék.
Az Apollo–15 legnagyobb újítása az első holdjáró (holdautó) feljuttatása és használata volt, amely megkönnyítette az űrhajósok munkáját. A holdautóval 27,9 km-es utat tettek meg, de alkalmas lett volna 60 km megtételére is, azonban biztonsági okokból a holdkomptól sohasem távolodtak el 7 km-nél messzebbre vele. A holdjáró tervezését a magyar származású Pavlics Ferenc vezette mérnökcsoport végezte. Az asztronauták már az újabb típusú, főként a holdjáró szabta követelmények miatt áttervezett, a mozgást megkönnyítő űrruhában repültek. Újdonságként a program keretében először Scotték juttattak ember irányította űrhajóról indított szondát Hold körüli pályára, amely a gravitációs teret és a napszelet vizsgálta.
Az űrhajósok felállították a harmadik ALSEP (Apollo Lunar Surface Experiment Package) mérőállomást, és megteremtették az összeköttetést a Földdel, kezdetét vette a korábban felállított ALSEP állomásokkal együtt a Hold távolságának három pontos lézerbemérése a Földről, ezen kívül a három felszíni holdséta alatt összesen 77 kilogrammnyi holdkőzetet és talajmintát gyűjtöttek.