Bismarck (csatahajó)
német csatahajó a második világháborúban / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Bismarck Németország egyik csatahajója volt a második világháború során, az első egysége a róla elnevezett Bismarck-osztálynak. Egyetlen testvérhajója a Tirpitz volt. Nevét Otto von Bismarck birodalmi kancellár, a német egység megvalósítója után kapta. 1940. augusztusi szolgálatba állításakor a legnagyobb és legerősebb csatahajónak számított.
Ez a szócikk a csatahajóról szól. Hasonló címmel lásd még: Bismarck (egyértelműsítő lap). |
Bismarck | |
Hajótípus | csatahajó (Schlachtschiff) |
Névadó | Otto von Bismarck |
Tulajdonos | Kriegsmarine |
Hajóosztály | Bismarck-osztály |
Pályafutása | |
Építő | Blohm & Voss, Hamburg |
Ára | 196 800 000 márka |
Építés kezdete | 1936. július 1. |
Vízre bocsátás | 1939. február 14. |
Szolgálatba állítás | 1940. augusztus 24. |
Szolgálat vége | 1941. május 27. |
Honi kikötő | Hamburg |
Sorsa | ellenséges tűzben személyzete elsüllyesztette az Atlanti-óceánon (1941. május 27.) |
Általános jellemzők | |
Vízkiszorítás | 41 700 t (standard) 45 950 t (konstrukciós) 50 900 t (teljes terheléssel) |
Hossz | 250,5 m (teljes) 241,55 m (vízvonalon) |
Szélesség | 36,0 m |
Merülés | 9,9 m (teljes terheléssel) |
Maximális merülési mélység | 10,55 m (mozgósításkor) |
Hajtómű | 12 gőzkazán 3 AEG-gőzturbina 3 db háromszárnyú hajócsavar (∅ 4,70 m) 250-278 fordulat/perc |
Üzemanyag | olaj (max. 6194 t) |
Teljesítmény | 150 170 LE (110 450 kW) |
Sebesség | 30,12 csomó (56 km/h) |
Hatótávolság | 9300 km 12 csomós sebesség mellett |
Fegyverzet | 8 × 38 cm L/52 Sk 12 × 15 cm L/55 Sk 16 × 10,5 cm L/65 Flak 16 × 3,7 cm L/83 Flak 18 × 2 cm L/45 Flak |
Repülőgépek | 4 db Arado Ar 196 hidroplán |
Páncélzat | vízvonal: 170-320 mm citadella: 120-145 mm páncélfedélzet: 80-120 mm felső fedélzet: 50-80 mm keresztirányú válaszfalak: 100-220 mm torpedóválaszfalak: 45 mm fő lövegtornyok: 130-360 mm barbetták: 220-340 mm kis lövegtornyok: 20-100mm barbetták: 20-80 mm elülső parancsnoki torony: 70-350 mm hátsó parancsnoki torony: 50-150 mm |
Legénység | 2065 fő (közte 103 tiszt) 2224 fő Weserübung során |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bismarck témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Egyetlen harci bevetésére, a Rheinübung hadművelet keretében 1941 májusában került sor. Ennek során a Prinz Eugen nehézcirkáló kíséretében kellett kitörnie az Atlanti-óceánra, hogy ott a Nagy-Britanniába tartó hajóforgalmat támadja. A bevetésre készülő csatahajót Skandinávia partjainál több alkalommal észlelték, és a lehetséges útvonalán a britek több köteléket helyeztek el feltartóztatására. Az Izland és Grönland közötti Dánia-szorosban megtámadta őket a Hood csatacirkáló – az eddig legnagyobbnak számító kapitális hadihajó –, valamint a Prince of Wales, a legújabb brit csatahajó. A németek pontos tüzüknek köszönhetően néhány perc leforgása alatt elsüllyesztették a Hoodot, melynek hátulsó, gyengén védett lőszerraktárát a Bismarck egyik nehézgránátja a levegőbe repítette, majd ezt követően megfutamították a Prince of Wales-t. A Bismarck a tűzharcban három találatot kapott, melyek közül az egyik megrongálta az elülső olajtartályok vezetékeit, így a bevetésről idő előtt vissza kellett térnie.
A Britannia tengeri hatalmát két évtizeden át szimbolizáló Hood elsüllyesztése után a Royal Navy minden elérhető hadihajóját a Bismarck elfogására irányította. Két nappal később a Franciaország irányába tartó csatahajót repülőgép-hordozóról indított torpedóbombázók támadták meg. Az egyik torpedó súlyosan megrongálta a hajó kormánylapátjait, aminek következtében a csatahajó irányíthatatlanná vált. A megbénított Bismarck a helyszínre érkező brit egységekkel másnap reggel felvette a kilátástalan harcot. Két csatahajótól, valamint két nehézcirkálótól számos találatot kapott, és a súlyos sérülések következtében harcképtelenné vált, mire a legénysége elsüllyesztette. A hajó roncsait 1989. június 8-án találta meg a Robert Ballard vezette mélytengeri expedíció 4790 méteres mélységben, és azóta több hasonló expedíciót is tettek hozzá.