Brâncoveanu-stílus
From Wikipedia, the free encyclopedia
A román művészettörténeti irodalomban a Brâncoveanu-stílus (románul stilul brâncovenesc [ˈstilul brɨnkoveˈnesk]) terminus azt az építészeti és képzőművészeti irányzatot nevezi meg, amely Havasalföldön fejlődött ki Constantin Brâncoveanu (1688–1714) fejedelem uralma alatt. Mivel ez a korszak meghatározóan hatott a későbbi művészeti folyamatokra, ezt a terminust kiterjesztették a Mavrocordat-családból (wd) származó első fejedelmek korában, az 1730-as évekig alkotott művészetre vonatkozóan is.
A művészettörténészek olykor a nyugati reneszánsszal való analógia útján havasalföldi vagy román reneszánsz néven is nevezik ezt a stílust világos és racionális vonalai miatt, de a gazdag díszítések használata alátámasztja a „Brâncoveanu-barokk” terminus használatát is.