Braunschweig–Lüneburgi Választófejedelemség
a Német-római Birodalom tagállama / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Braunschweig–Lüneburgi Választófejedelemség vagy Hannoveri Választófejedelemség (németül: Kurfürstentum Braunschweig-Lüneburg, Kurfürstentum Hannover vagy röviden Kurhannover) a Német-római Birodalom 1692-ben létrehozott, kilencedik választófejedelemsége volt.
Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemség | |||||||
Kurfürstentum Braunschweig-Lüneburg 1692 – 1807 | |||||||
| |||||||
Általános adatok | |||||||
Fővárosa | Hannover | ||||||
Beszélt nyelvek | alnémet | ||||||
Vallás | lutheránus | ||||||
Kormányzat | |||||||
Államforma | monarchia | ||||||
Dinasztia | Hannoveri-ház (Welf-ház) | ||||||
| |||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemség témájú médiaállományokat. |
Fejedelmei a Welf-ház egyik mellékágából, a Hannoveri-házból származtak, akik Braunschweig-Lüneburg hercegei voltak. A hercegséget az idők folyamán többször is felosztották az örökösök között, majd a részei különböző kombinációkban ismét összeolvadtak. 1705 után két formáció jött létre belőle: az egyik a Braunschweig–Wolfenbütteli Hercegség (1815 után Braunschweigi Hercegség); a másik pedig a Calenberg hercegei által megörökölt birtokokon alakult Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemség (köznapi nevén, fővárosa után Hannoveri Választófejedelemség).
A második választófejedelem, I. György Lajos, aki anyai ágon rokonságban volt a Stuart-házzal, 1714-ben megörökölte Nagy-Britannia trónját. A perszonálunió miatt Anglia többször is akarata ellenére belekeveredett az európai politikába. Bár az uralkodó Londonban lakott, a választófejedelemség megőrizte különállását és saját törvényeit. Miután Napóleon megszállta, 1807-ben beolvasztotta az általa létrehozott, rövid életű Vesztfáliai Királyságba. Napóleon bukása után, 1814-ben a választófejedelemség a Hannoveri Királysággá alakult át, amely 1837-ig perszonálunióban maradt az Egyesült Királysággal.