Diósgyőri Papírgyár
miskolci papírgyártó üzem / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Diósgyőri Papírgyár (DIPA Zrt.) 1782-ben alapított magyar papíripari cég, amely az ország egyetlen bankjegy- és biztonságipapír-gyártó vállalata. Miskolc-Diósgyőr Felsőgyőr városrészében, a Hegyalja út 203/1. szám alatt található, és Papíripari Múzeumot is működtet.
DIPA Zrt. | |
Típus | Zártkörűen működő részvénytársaság |
Alapítva | 1782 |
Székhely | Miskolc, Hegyalja út 203/1 |
Vezetők | Ráczkövy Gizella |
Iparág | papírgyártás |
Termékek | bankjegy-, okmány-, érték-, jegy alappapírok és vízjeles nyomópapírok, illetve biztonsági kartonok |
Anyavállalata | Pénzjegynyomda Zrt. |
Magyar cégjegyzékszám | 05-10-000109 |
é. sz. 48° 06′ 47″, k. h. 20° 39′ 41″48.1131, 20.6615 | |
A DIPA Zrt. weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz DIPA Zrt. témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Diósgyőrben Martinyi Sámuel 1782-ben alapította a papírmalmot, és 1836-ig, haláláig vezette. Örökösei 1842-ben eladták az üzemet Fiedler Károly kassai kereskedőnek és társainak, akik már működésük elején komoly sikert értek el a papírgyár termékeivel az 1846-os ipari kiállításon (elnyerték a kiállítás nagy ezüstérmét), amivel megteremtették szakmai tekintélyüket a hazai papír-iparágban. Ennek következtében állami megrendeléseket kaptak (például a gyár minőségi, vízjeles papírjaira), aminek a volumene az idők folyamán csak nőtt. Termékeik kiváló minősége révén a 19. század második felében is sikerült az élen maradniuk.
A papírgyár új tulajdonosa 1879-ben Kolba Mihály iglói papíripari szakember lett, aki 16 000 forintért vette meg az üzemet. A gyárban sokáig megtartották a papírkészítés hagyományos módszerét, még az első hengerszitás papírgép 1890. évi termelésbe állítása után is fennmaradt a merítőszitás technológia. Erre az időszakra is esik szakmai elismerés: az 1900-as párizsi világkiállításon a papírgyár elnyerte a kiállítás nagy aranyérmét. A Kolba Károly vezette gyárban a századforduló idején komoly fejlesztésekbe kezdtek, megvásárolták a környező telkeket, új gyártelepet építettek, műszaki fejlesztéseket hajtottak végre. Az első világháború utáni helyzet azonban nehéz helyzetbe hozta a vállalkozást, és 1925 végén – a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi közreműködésével és vezető szerepével – részvénytársasággá alakultak. Az új struktúrában a cég sikerrel vészelte át a nagy gazdasági világválságot is. A második világháború idején a gyár egyik terméke volt az a rossz emlékű műbőrféleség, amit katonai bakancsok készítésére használtak.
A háború után az államosítás volt a legfontosabb esemény a papírgyár életében. Az ötvenes években technikai korszerűsítések sorát hajtották végre, és a termelt mennyiség folyamatosan nőtt. 1963-ban a gyár a Papíripari Vállalat nevű tröszt része lett, ettől kezdve beindult a tömegtermelés, és megkezdődött a papírfeldolgozás is. 1990-ben, a rendszerváltás idején a gyár leányvállalat lett, majd 1993-ban a Pénzjegynyomda tulajdonába került, és azóta újra részvénytársaságként működik. A papírgyár mai tevékenysége bankjegy-, okmány-, érték-, jegyalappapírok, vízjeles nyomópapírok, illetve biztonsági kartonok gyártása.