Ellenföld
Feltételezett bolygó vagy kontinens / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Ellenföld (ógörögül: Ἀντίχθων, azaz Antikhthón; az ὰντὶ „szemben” és a χθών „föld” szavakból képzett ógörög szóösszetétel) eredetileg az ókori görög püthagoreusok világmodelljében egy feltételezett bolygó.
1. Krotóni Philolaosz[2] nevéhez kötődik a püthagoreusok bolygórendszer modellje, világmodellje, amelyben a Központi Tűz (πῦρ μέσον) körül keringenek a bolygók: az Ellenföld, a Föld, a Hold, a Nap és a többi öt bolygó, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz. Körben a csillagokon keresztül a még távolabbi Égi Tűz fénye látszik.
2. Későbbi korokban Platón, majd Arisztotelész tételezett fel a Földön déli kontinenst vagy kontinenseket, amire használták az „antipodesz” azaz „ellenlábasok” kifejezést, Arisztotelész pedig legalábbis a déli pólus körül feltételezett kontinensre az Antarktikosz kifejezést is.
Később viszont más antik szerzők (pl. Pomponius Mela) erre az ismeretlen déli kontinensre ugyanazt a szót használták, mint a püthagoreusok a bolygóra, azaz Antikhthón, vagyis Ellenföld.
A püthagoreus Hikétasz nevéhez kötik az Ellenföld és Központi Tűz áthelyezését a Földre mint déli kontinens (vagy az egész déli félteke) illetve a központi tüzet a Föld középpontjába még az i. e. IV. században.
3. A XX. század közepétől főként tudományos fantasztikus szerzők műveiben jelent meg egy képzeletbeli bolygó, Ellenföld a Föld pályájának ellentétes oldalán mindig a Nap mögött.
4. Ezek hatására a csillagászok mint érdekességgel foglalkoztak a kettős gravitációs rendszerekben (pl. Nap-Föld vagy Föld-Hold) kimutatott, régóta ismert jelenséggel, az ún. Lagrange-pontokkal. Olyan gravitációs gödrökkel, amelyek következményeként ezekben por és kisebb meteorok gyűlnek fel, és ezek egyike a Nap-Föld rendszerben éppen a Földpálya túloldalán lehet.
5. Ikerföld – Hilary Putnam Ikerföld elmélete az Agyak a tartályban című művében szerepelt, amelyben a fogalmakkal és jelentésükkel, értelmezésükkel kapcsolatos problémákat egy szinte teljes mértékben a létező Földdel azonos, és csupán néhány apró részletben különböző Ikerföld példájának a segítségével tárgyalja.
6. Ikerföld, párhuzamos Föld, Föld 2.0, Föld-szerű exobolygók (Twin Earth, Earth analog, Earth 2.0)[3] A legutóbbi időkben a Naprendszeren kívüli bolygórendszerek, bolygók felfedezésére vonatkozó kutatások nyomán kezdték használni a Ikerföld elnevezést olyan Naprendszeren kívül más bolygórendszerekben keringő kőzetbolygókra, amelyek paraméterei (tömeg, átmérő) hasonlóak a Földéhez. Többnyire a feltételek közé sorolják, hogy a bolygó a lakhatósági sávban keringjen, vagyis olyan távolságban a csillagától, ami lehetővé teszi a felszínén cseppfolyós halmazállapotú víz jelenlétét. (A légkörre azért nincsenek megkötések, mert a földi légkör összetételének kialakulásában az élet jelenlétének meghatározó szerepe volt.)
Az ezeknél jelentősen nagyobb tömegű ilyen kőzetbolygókat szuperföldeknek nevezik.