Első dunai bolgár birodalom
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az első dunai bolgár birodalom (bolgárul: Първo Българско царство, Parvo Balgarszko Carsztvo) 680–81-ben alapított középkori bolgár állam a Duna-delta közelében. 1018-ig állt fenn, amikor a Bizánci Birodalom része lett. Fénykorában – egyes történészi vélemények szerint – a mai Budapest területétől egészen a Fekete-tengerig, a mai ukrajnai Dnyepertől az Adriai-tengerig húzódott. Bolgár államként az 1185-ben megalapított Második Bolgár Birodalom követte. Közvetlenül megalapításától fogva Bulgária volt az ország hivatalos neve.[1]
Első Bolgár Birodalom | |||||
Първo българско царство Părvo bălgarszko carsztvo | |||||
680 – 1018 | |||||
| |||||
A Bolgár Birodalom legnagyobb kiterjedése idején (920 körül), I. (Nagy) Simeon uralkodásakor | |||||
Általános adatok | |||||
Fővárosa | Pliszka (680–893) Preslav (893–972) Skopie (972–992) Ohrid (992–1018) | ||||
Terület | 325 000 km² | ||||
Népesség | 1 500 000-2 000 000 fő fő | ||||
Hivatalos nyelvek | bolgár (632-864) óbolgár (864-1018) | ||||
Vallás | Tengrizmus; szláv pogányság (632-864) ortodox kereszténység (864-1018) | ||||
Kormányzat | |||||
Államforma | autokrácia, abszolút monarchia | ||||
Államfő | kán, majd később cár | ||||
| |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Első Bolgár Birodalom témájú médiaállományokat. |
A birodalom nagy szerepet játszott az európai politikában, s kora egyik legerősebb katonai hatalma volt. 717–718-ban Bizánc és Bulgária koalíciója Konstantinápoly ostrománál sikeresen visszaverte az arabok támadását, így megvédték Kelet-Európát egy arab inváziótól és Európát attól, hogy a muzulmánok elfoglalják. Később megsemmisítették az Avar Kaganátust, s uralmukat egészen a Kárpát-medencéig és a Tátráig kiterjesztették. Bulgária hatékony pajzsnak bizonyult az úgynevezett népvándorlás második hullámában érkező nomád népekkel szemben. A besenyőket és a kunokat Bulgária északkeleti részében állították meg, és miután döntő győzelmet arattak a magyarok felett, a magyaroknak vissza kellett vonulniuk, s 895-ben letelepedtek a Kárpát-medencében.
Délen a bolgár–bizánci háborúk következtében a bolgárok Trákia és Makedónia szlávok lakta területeinek nagy részét elfoglalták. A 917-es ankhialoszi csatában elszenvedett vereség következményeként a Bizánci Birodalom a szétesés szélére került.
A bolgár-törökök új harci és építkezési technikákat honosítottak meg Európában. A római, téglából készült erődítményekkel ellentétben az első bolgár városok nagy monolitikus kövek felhasználásával épültek. 27 km²-es területével Pliszka, az ország fővárosa Európa legnagyobb városai közé tartozott. A belvárosban sokkal hamarabb kiépítették a szennyvízcsatorna-rendszert, mint például Párizsban vagy Londonban. Miután 864-ben felvették a kereszténységet, Bulgária lett a szláv Európa kulturális központja. Ez a vezető szerep tovább erősödött azzal, hogy mikor Preszlavban megalkották a cirill ábécét, abban Ohridi Klement bolgár tudós is segédkezett. Több tudós szerint a Konstantinápolyi Egyetem után az ohridi és a preszlavi volt Európa második egyeteme.