Fényhang
From Wikipedia, the free encyclopedia
Filmre a hangot régebben kizárólag (a mozikba kerülő másolatok igen nagy részére még ma is) optikai úton, azaz a hang fényképezésével rögzítették. Az optikai hangrögzítés eszköze a fénykamera.
Többféle módszert, eljárást kitaláltak, s kifejlesztettek arra, hogy a hangot – előbb feszültségingadozássá alakítva – fényvezérlő készülék segítségével fényrezgésekké alakítsák, s az ily módon vezérelt fényt exponálják a filmszalagra.
Exponáláskor a filmszalagra egy keskeny fénycsíkot, a fényrést képeznek le. A fényrés a hangcsíkot a megvilágítás erősségének megfelelően jobban vagy kevésbé feketíti. A filmszalagra leképezett fényrés hosszúsága 35 mm-es normálfilmnél 2,5 mm, 16 mm-es keskenyfilmnél 1,88 mm, szélessége 10-20 μ.