Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum
From Wikipedia, the free encyclopedia
A szerbiai Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum (szerbül: Специјални резерват природе Горње Подунавље/latin átírással: Specijalni rezervat pripodne Gornje Podunavlje) korábban a Duna által elárasztott területeket (ártéri erdők, mocsarak, holtágak) foglal magába és komplex vízi és szárazföldi ökoszisztémát mutat be az 1367. folyamkilométertől egészen az 1433. folyamkilométerig.[3] A rezervátum határos a magyarországi Duna–Dráva Nemzeti Parkkal, és a horvátországi Kopácsi-rét természetvédelmi területtel is, ahol az élőhelynek nagyobb területnyúlványai is megtalálhatóak. A „Горње Подунављ” tehát három országban elterülő ártéri élőhely egy alkotóeleme. A 36 km hosszú mocsár komplexum természetes egységet teremt a Gemenc és a Kopácsi Rét tájegységekkel Magyarországon és Horvátországban.
Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum | |
Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum | |
Ország | Szerbia |
Elhelyezkedése | 45°31′30″N, 19°07′35″E |
Legközelebbi város | Apatin |
Terület | 590 km² |
Alapítás ideje | 1989 |
é. sz. 45° 45′ 50″, k. h. 18° 55′ 34″45.76388889, 18.92611111 | |
Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum témájú médiaállományokat. |
Nagy része a Karapancsai-erdő, a "Kozara" erdő, a Dunai-nagy erdő a Nyugat-bácskai körzetben található a Duna bal partján, ám az ártéri terület átnyúlik Horvátországba is: ez a drávaközi Kopácsi-rét a Duna jobb partján. A magyarországi területen a Béda-Karapancsa[4] tájegység,[5] a Duna középső folyását kísérő kiterjedt ártéri erdőség, ami,egy kiemelkedő értéket képviselő élőhely a Duna bal partján. Az ilyen jellegű megőrzött természetes élőhely nagyon ritka Európában.[6]