Gotthiai Fejedelemség
történelmi állam a Krím félszigeten / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Gotthiai Fejedelemség[1] vagy Theodóroi Fejedelemség,[2] történelmi állam a Krím félsziget déli csücskében, amely a Bizánci Birodalom és a Trapezunti Császárság vazallusaként jött létre, görögül: Αυθεντία Θεοδωρούς/Γοτθία, olaszul: Principato di Teodoro/Gotia, törökül: Gotlu, latinul: Gotthia, illetve egyszerűen Gotthia, amely állam a XIV. század elejétől 1475-ig létezett, majd az Oszmán Birodalom része lett. Ma de jure Ukrajna része a Krími Autonóm Köztársaságban.
Ez a szócikk a történelmi államról szól. Hasonló címmel lásd még: Gothia (egyértelműsítő lap). |
Gyors adatok
Gotthiai Fejedelemség | |||
1300-as évek – 1475 | |||
| |||
Fővárosa | Mangup | ||
Államvallás | görög ortodox egyház | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gotthiai Fejedelemség témájú médiaállományokat. |
Bezárás