Gyök (kémia)
párosítatlan vegyértékelektronnal rendelkező részecske / From Wikipedia, the free encyclopedia
A gyökök olyan atomok, molekulák vagy ionok, amelyek egy vagy több párosítatlan vegyértékelektronnal rendelkeznek. A külső atompályán lévő, egyedülálló elektronok miatt igen nagy reakciókészséggel és rövid élettartammal bírnak.[1] A gyakorlatban a gyökök gyakran olyan oxigén-, nitrogén-, kén- vagy szénközpontú molekulákat, illetve molekularészleteket jelentenek, amelyek elektronszerzés céljából nagyon gyorsan kémiai reakcióba lépnek más vegyületekkel.[2] Ez a folyamat végeredményben ahhoz vezet, hogy a célmolekula szerkezetében és funkciójában változást okoznak.[3]
A kismértékben eltérő jelentésű szabad gyökök kifejezést jellemzően a biokémia területén használják, általában azokat a gyököket jelölik így, amelyek élettartama elég hosszú ahhoz, hogy az élő szervezet anyagaival reakcióba lépjenek. A szabad gyökök élő sejten kifejtett hatásainak jelentős élettani következményei lehetnek. Ennek során az élő szervezetben olyan redoxi kaszkádrendszert indítanak meg, amely károsíthatja a fehérjéket, a nukleinsavakat és a lipideket.[4] Károsító hatásukat azzal fejtik ki, hogy az adott szervezet ép sejtjeiből is igyekeznek elvonni a szükséges elektront. Sejtrongáló tevékenységük miatt sejtméregnek is nevezik a szabad gyököket.[5] Nevezetes példa a hidroxilgyök (HO•) molekulája, amely egy hidrogénnel kevesebbet tartalmaz a vízmolekulához képest, és az oxigénjéhez egy szabad vegyérték kapcsolódik.
- – gyökös bomlás
- – ionos bomlás