Húgyúti fertőzés
From Wikipedia, the free encyclopedia
A húgyúti fertőzés egy olyan kórállapot, amelyet a kiválasztó szervrendszer egyes részeinek gyulladása jellemez. Az alsó húgyutakat érintő fertőzés esetén a betegség megnevezése lehet húgyhólyag-gyulladás (cystitis) vagy húgyvezeték-gyulladás, a felső húgyutak fertőzése esetén vesemedence-gyulladás vagy vesegyulladás (pyelonephritis).[2] Általánosságban a fertőzés az alsó húgyutak felől terjed a felső húgyutakra („felszálló”), de ritkábban - elsősorban újszülöttek és csecsemők esetén - a kórokozók a véráram felől is megtámadhatják a húgyutakat.[4] Az alsó húgyutak fertőzésének tünetei a gyakori vizelési inger vagy vizelés, vizeléskor jelentkező égő fájdalom, bűzös vagy zavaros vizelet, míg a vesemedence és a vese gyulladásának tünetei az előzőek mellett a láz és alhasi fájdalom. Nagyon fiatal vagy idős betegek esetén a tünetek nem mindig egyértelműek. Bár a húgyutakba kerülő szinte valamennyi mikroba okozhat fertőzést, az esetek többségében mégis a székletben, bélflórában élő baktériumok (mint pl. Escherichia coli) okozzák, míg az egyéb baktériumok, vírusok vagy gombák szerepe kevésbé jelentős.
Húgyúti fertőzés | |
A kiválasztó szervrendszer (1) sematikus rajza: 2. vese, 3. vesemedence, 4. húgyvezeték, 5. húgyhólyag, 6. húgycső és a környező fontosabb szervek: 7. mellékvese, 8. veseartéria és -véna, 9. vena cava inferior, 10. aorta, 11. közös csípőverőér, 12. máj, 13. vastagbél, 14. medencecsont. | |
Szinonimák | hólyag-, húgyvezeték gyulladás, vesemedence vagy vesegyulladás |
Angolul | Urinary tract infection |
Osztályozás | |
BNO-10 | N39.0 |
BNO-9 | 599.0 |
Epidemiológia | |
Földrajzi előfordulás | Az egész világon |
Incidencia | |
Világszerte | a nők 60%-a élete során legalább egyszer, míg 15%-uk évente legalább egyszer tapasztal fertőzést,[1] férfiak esetében ritkább |
Leírás | |
Érintett szervek | Kiválasztó szervrendszer: húgyvezeték, húgyhólyag, vesemedence és a vese |
Etiológia | Elsősorban bakteriális, de lehet vírusos vagy gombás fertőzés |
Kockázati tényezők | családon belüli hajlam, anatómia, legyengült immunrendszer, aktív szexuális élet, eszközös beavatkozások (hólyagkatéter vagy –tükrözés), gyulladásos szűkületek vagy húgykő[2] |
Főbb tünetek | A húgyutak területén jelentkező gyulladás, vérbőség, súlyos esetben nyálkahártyavérzés. Gyakori vizelési inger, égő fájdalom vizelés során, gyakran zavaros, bűzös, sötét színű vizelet. A vesemedence és a veseszövet gyulladása esetén fájdalom a vesetájékon, fejfájás, rossz közérzet, hányás, hidegrázás, láz.[2] |
Diagnosztika | Akut esetben a tünetek alapján, krónikus esetben vagy enyhe, zavaros tünetek esetén a vizeletből kórjelző mennyiségben kimutatható mikrobák alapján[2] |
Szövődmények | Az ismétlődő fertőzések krónikus gyulladást, hegesedést okozhatnak a vesében, ami hosszú távon veseelégtelenséghez vezethet.[2] |
Kezelés | Antibiotikumos kúra, fokozott folyadékbevitel, áfonyalé vagy nagy dózius C-vitamin fogyasztása[3] |
Megelőzés | Felvilágosítás, megfelelő higiénia, nemi aktus előtti és utáni tisztálkodás. Gyakori visszatérő fertőzés esetén kis dózisú antibiotikum-kúra. |
Adatbázisok | |
DiseasesDB | 13657 |
MedlinePlus | 000521 |
eMedicine | emerg/625 emerg/626 |
MeSH ID | D014552 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Húgyúti fertőzés témájú médiaállományokat. |
A húgyúti fertőzés lényegesen gyakrabban fordul elő a nők, mint a férfiak között,[5] a nők fele élete során legalább egyszer tapasztal húgyúti fertőzést.[3] Gyakoriak a visszatérő fertőzések is. A kockázati tényezők közé tartozik a női anatómia (rövidebb húgyvezeték), a nemi élet, a családon belül korábbi megbetegedés, a vesekő vagy más húgyúti elzáródás, az immunrendszert gyengítő krónikus betegségek, a hólyagkatéterezés vagy hólyagtükrözés.[3] A vesegyulladás általában a hólyaggyulladást követi, de bekövetkezhet a véráram felől érkező fertőzés esetén is. Fiatal, egészséges nők esetén a betegséget a tünetek alapján diagnosztizálják. A nem egyértelmű, nem-specifikus tünetek esetén a diagnózist megnehezíti, hogy a húgyutakban jelen lehetnek a baktériumok anélkül, hogy fertőzést okoznának. Bonyolult esetben vagy a kezelés sikertelensége esetén - gyermekkorban egyértelműnek látszó tünetek esetén is - érdemes vizeletvizsgálatot végezni.[5] A gyakori visszatérő fertőzésektől szenvedők esetében a folyamatos, kis dózisú antibiotikum szedése megelőzheti a fertőzést.
Egyszerűbb esetekben a húgyúti fertőzés könnyen kezelhető antibiotikumokkal, bár egyre gyakoribb a fertőzés kezelésére használt antibiotikumokkal szembeni rezisztencia. Bonyolultabb esetekben hosszabb antibiotikumos kúrára vagy intravénásan adagolt antibiotikumokra lehet szükség. Amennyiben a tünetek a kezelés megkezdésétől számított két-három napon belül nem múlnak el, további diagnosztikai vizsgálat szükséges. Nőknél a húgyúti fertőzés a bakteriális eredetű fertőzések leggyakoribb formája, a nők 10%-ánál évente egyszer kialakul.