Habsburg Lipót Vilmos főherceg
osztrák főherceg, hadvezér / From Wikipedia, the free encyclopedia
Lipót Vilmos (németül: Leopold Wilhelm; Bécsújhely, Habsburg Birodalom, 1614. január 6. – Bécs, Habsburg Birodalom, 1662. november 20.), Habsburg-házból származó osztrák főherceg, hadvezér, Spanyol Németalföld főkormányzója 1647 és 1656 között IV. Fülöp spanyol király uralkodása alatt, valamint a Német Lovagrend 46. nagymestere 1641-től 1662-es haláláig.
Lipót Vilmos főherceg | |
Uralkodóház | Habsburg |
Született | 1614. január 6. Bécsújhely |
Elhunyt | 1662. november 20. (48 évesen) Bécs |
Nyughelye | Császári kripta |
Édesapja | II. Ferdinánd német-római császár és magyar király |
Édesanyja | Bajorországi Mária Anna |
Testvére | III. Ferdinánd császár Mária Anna bajor választófejedelemné Cecília Renáta lengyel királyné |
Tisztség | nagymester, főkormányzó |
Vallása | római katolikus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lipót Vilmos főherceg témájú médiaállományokat. |
A főherceg volt II. Ferdinánd német-római császár és Bajorországi Mária Anna legfiatalabb gyermeke. Lipót Vilmos előbb 1626-tól egyházi pályára lépett, majd 1641-ben a Német Lovagrend nagymestere lett. A harmincéves háborúban a császári csapatok hadvezére volt. 1647-ben nevezték ki a Spanyol-Németalföld főkormányzójává, amely tisztséget 1656-ig töltött be. Fivére, III. Ferdinánd halála után jelölték a német-római császári címre, ám ő unokaöccsét, Lipótot támogatta.
Lipót Vilmos főherceg a művészetek nagy mecénásaként és műgyűjtőként vált ismertté. Támogatta többek között ifjabb David Tenier, Frans Snyders és Pieter Snayers munkásságát is. A 17. századi velencei és flamand festményekből álló gyűjteményét ma a Bécsi Szépművészeti Múzeum őrzi.