Hippodámoszi rendszer
városok bővítésének, létrehozásának és újjáépítésének módszere az ógörög kultúrában / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Hippodámoszi séma, vagy másként Hippodámoszi rendszer városok bővítésének, létrehozásának és újjáépítésének módszere az ógörög kultúrában. A szalagváros-modell meghaladása derékszögben találkozó utak által alkotott parcellák és a centrális agora révén. A széles főutak (plateiai) és az őket derékszögben keresztező kisebb mellékutcák (stenopoi) négyszögű parcellákat hoznak létre. Tipusházak révén garantált az optimális telek-kihasználás és az egyenjogúságnak megfelelő lakásnorma. Miletoszi Hippodámosz fejlesztette ezt ki az izonómia gondolatából, azaz a polgárok egyenlőségéből kiindulva.
A hippodámoszi rendszernek a modern városépítészetben használatos kifejezése még a várostervezés kvadratikus rasztere.[1]
Kr. e. 479-ben Miletoszt a perzsák rombolásai után hippodámoszi rendszerben két ill. három parcellás blokkokban építették újra. Kr. e. 352-ben Priéné épült egyrészt Püthagorasz harmónia törvényei, másrészt a hippodámoszi rendszernek megfelelően.
A római városok építésében is átvették ezt az elvet (Augusta Treverorum, Colonia Claudia Ara Agrippinensium, Leptis Magna stb.).