II. Gusztáv Adolf svéd király
svéd király, 1594-1632 / From Wikipedia, the free encyclopedia
II. Gusztáv Adolf (svédül: Gustav II Adolf; Stockholm, Svédország, 1594. december 9. – Lützen, Szászország, Szent Római Birodalom, 1632. november 6.), Svédország királya 1611 és 1632 között. Uralkodása alatt országa európai nagyhatalommá nőtte ki magát: a harmincéves háború során a kontinens egyik vezető katonai ereje lett, és jelentős szerepe volt abban, hogy a háború után országa legyen az európai politikai és vallási erőviszonyok egyik fő kialakítója. A Nagy Gusztáv Adolf néven ismeretes (svédül: Gustav Adolf den store).
Nagy Gusztáv Adolf | |
Gusztáv Adolf svéd király portréja (Livrustkammaren, 1624.) | |
Svédország királya | |
II. Gusztáv Adolf | |
Uralkodási ideje | |
1611. október 30. – 1632. november 6. | |
Koronázása | Uppsalai dóm 1617. október 12. |
Elődje | IX. Károly |
Utódja | Krisztina |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Vasa |
Született | 1594. december 9. Stockholm, Svédország |
Elhunyt | 1632. november 6. (37 évesen) Lützen, Szászország, Német-római Birodalom |
Nyughelye | Riddarholmskyrkan 1634. június 22. |
Édesapja | IX. Károly svéd király |
Édesanyja | Holstein–Gottorpi Krisztina |
Házastársa | Brandenburgi Mária Eleonóra |
Gyermekei | Krisztina svéd királynő |
Vallás | evangélikus |
Nagy Gusztáv Adolf aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Gusztáv Adolf témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A kora újkori hadtörténet legnagyobb katonai parancsnokaként tartják számon és a „modern hadviselés atyjaként” is hivatkoznak rá.[1] Legjelentősebb katonai győzelmét az 1631-es breitenfeldi csata során szerezte, majd egy évvel később, az 1632-es lützeni csata során – bár csapatai újabb győzelmet arattak –, ő maga életét vesztette az ütközetben.[2] Uralkodásában és reformjaiban jelentős szerepet játszott Axel Oxenstierna, aki halálát követően az ország régense lett. Emellett számos katonai parancsnokot is kinevelt magamellett, köztük Lennart Torstensont, kora egyik legsikeresebb tábornokát.
A tizenhat esztendősen trónra került Gusztáv Adolf három háborút örökölt édesapjától, IX. Károly királytól: az Oroszországgal és Dániával folytatott háborúkat, valamint a dinasztikus konfliktust első fokú unokatestvérével, a Vasa-házi lengyel királlyal, III. Zsigmonddal. Ennek ellenére Gusztáv Adolf közel huszonkét esztendős uralkodása a svéd történelem legsikeresebb korszakai közé tartozik: harctéri sikerein túl közigazgatási, valamint gazdasági és kereskedelmi reformjai is jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a Svéd Birodalom európai nagyhatalommá tudott válni. A „Nagy” jelzőn túl „Aranykirályként” és „Észak oroszlánjaként” is hivatkoznak rá.