Joule-hő
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Joule-hő, más néven rezisztív, ellenállás- vagy ohmikus hő olyan hő, amelyet a vezetőn áthaladó elektromos áram termel.
Az első Joule-törvény (vagy csak Joule-törvény), amelyet a volt Szovjetunió országaiban Joule–Lenz-törvényként is ismernek,[1] kimondja, hogy az elektromos vezető által generált fűtési teljesítmény egyenlő az ellenállása és a rajta átfolyó áram négyzetének szorzatával:
Vagy másként, az Ohm-törvény alapján:
A Joule-hő a teljes elektromos vezetőn keletkezik, ellentétben a Peltier-effektussal, amely egyik elektromos csomópontból a másikba viszi át a hőt.