Jugoszlávia megszállása
Jugoszlávia Németország általi megszállása a második világháborúban (1941) / From Wikipedia, the free encyclopedia
Jugoszlávia megszállása, (amelyet áprilisi háborúnak, vagy 25-ös hadműveletnek is neveznek) a tengelyhatalmak náci Németország vezette támadása volt a Jugoszláv Királyság ellen, amely a második világháború alatt 1941. április 6-án kezdődött. Az invázió parancsát a „25. számú führeri direktívában” tették közzé, amelyet Adolf Hitler a tengelypárti kormányt megdöntő jugoszláv államcsínyt követően 1941. március 27-én adott ki.[5]
Jugoszlávia megszállása | |||
Második világháború | |||
Olasz feketeinges zászlóalj bevonulása Jugoszláviába | |||
Dátum | 1941. április 6.– 1941. április 18. | ||
Helyszín | Jugoszlávia | ||
Casus belli | Szerb tisztek puccsal megdöntötték a németbarát jugoszláv kormányt | ||
Eredmény | A tengelyhatalmak megszállják Jugoszláviát, megalakul a Független Horvát Állam | ||
Harcoló felek | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
Parancsnokok | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
Haderők | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
Veszteségek | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Jugoszlávia megszállása témájú médiaállományokat. |
Az invázió a Luftwaffe (Német Légierő) Belgrád és a Jugoszláv Királyi Légierő (VVKJ) létesítményei elleni elsöprő légitámadásával, valamint a német szárazföldi erők Délnyugat-Bulgária felőli támadásaival kezdődött. Ezeket a támadásokat további német csapások követték Romániából, Magyarországról és az Ostmarkból (a mai Ausztria, akkor Németország része volt). Az olasz erők invázója április 11-ig a légi és tüzérségi támadásokra korlátozódott, amikor az olasz hadsereg Ljubljana, valamint az Isztriai-félsziget és Lika irányába, valamint a dalmát partok mentén támadt. Ugyanezen a napon a magyar csapatok bevonultak a szerbek által 1918-ban megszállt, majd elcsatolt Bácskába és Baranyába, de az olaszokhoz hasonlóan nagyobb ellenállásba nem ütköztek. Az Albánia olasz protektorátusának északi részeit ért jugoszláv támadás kezdetben sikerrel járt, de a jugoszláv erők többi részének összeomlása miatt ennek nem volt folytatása.
A Jugoszláv Királyi Hadsereg hirtelen összeomlását a történészek számos módon magyarázzák, ideértve a rossz kiképzést és felszerelést, az ellenségeskedés gyors leállítására vágyó tábornokokat, valamint a horvátok, a szlovének és német ötödik hadoszlop tevékenységét. Ez utóbbit azonban többen kérdőjelezik olyan történészek, akiknek az a véleményük, hogy az ötödik hadoszlop csekély hatással volt az események végső kimenetelére. Az invázió 1941. április 17-én ért véget, amikor fegyverszünetet írtak alá a jugoszláv hadsereg feltétel nélküli megadásáról, amely április 18-án délben lépett életbe. A Jugoszláv Királyságot ezután a tengelyhatalmak megszállták és felosztották. Szerbia és Bánság nagy része német megszállási övezet lett, míg Jugoszlávia más területeit a szomszédos országok, Magyarország, Olaszország, Albánia és Bulgária annektálta. Horvátország Független Horvát Állam néven (szerbhorvátul: Nezavisna Država Hrvatska, rövidítve: NDH), magában foglalva a Szerémséget és Bosznia-Hercegovinát a tengelyhatalmak bábállama lett. Olaszország 1940. október 28-i elakadt görögországi inváziója, valamint a németek által vezetett görögországi invázió (Marita hadművelet) és Kréta megszállása (Merkur hadművelet) mellett a Jugoszlávia elleni invázió a Németország balkáni hadjáratának (németül: Balkanfeldzug) a részét képezte.