Kína közlekedése
From Wikipedia, the free encyclopedia
A kínai közlekedés az elmúlt években jelentős növekedésen és bővülésen ment keresztül. Bár Kína közlekedési rendszere a hatalmas területet átszelő közlekedési csomópontok kiterjedt hálózatából áll, a csomópontok általában a gazdaságilag fejlettebb tengerparti területeken és a nagyobb folyók mentén fekvő belföldi városokban koncentrálódnak.[1] Kína közlekedési infrastruktúrájának fizikai állapota és kiterjedtsége földrajzilag nagyon eltérő. Míg a távoli, vidéki területek még mindig nagyrészt a nem gépesített közlekedési eszközökre támaszkodnak, a városi területek a legkülönfélébb modern lehetőségekkel büszkélkedhetnek, beleértve a Sanghaj belvárosát a Sanghaj-Putungi nemzetközi repülőtérrel összekötő mágnesvasút-rendszert. A repülőterek, utak és vasutak építése a következő évtizedben hatalmas foglalkoztatási lendületet fog adni Kínában.
Kína közlekedése | |
A 32,5 km-es Tonghaj-híd | |
Közúthálózat hossza | 5,2 millió km |
Vasúthálózat hossza | 150 000 km (2021), 1435 mm (100000 km villamosított); hagyományos: 110 000 km, nagysebességű: 40 000 km |
Repülőterek száma | 507 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kína közlekedése témájú médiaállományokat. |
A mai Kína közlekedési rendszereinek nagy része a Népköztársaság 1949-es megalakulása óta épült. A vasút, amely a távolsági közlekedés elsődleges módja, gyors növekedésen ment keresztül, elérve a 139 000 km hosszúságot, ami a világ második leghosszabb hálózatává teszi (2016).[2][3] 1950 előtt csak 21 800 km hosszúságú vasútvonal volt. A kiterjedt vasúthálózathoz tartozik a világ leghosszabb és legforgalmasabb NSV-hálózata, amely 2019 végére 35 000 km nagysebességű vonalakkal rendelkezik.[4][3] Míg a vasúti közlekedés a legnépszerűbb helyközi közlekedési forma maradt, a légi közlekedés is jelentős növekedésen ment keresztül az 1990-es évek vége óta. Az olyan nagy repülőterek, mint a pekingi nemzetközi repülőtér és a Sanghaj Pudong nemzetközi repülőtérrel a világ legforgalmasabbjai közé tartoznak. 2017 végén[5] mintegy 34 metrórendszer működött Kína-szerte, köztük a világ legnagyobb és legforgalmasabb metróhálózatai közé tartozó metróhálózat. A világ 12 legnagyobb hosszúságú metróhálózata közül jelenleg hét Kínában található,[6] emellett számos BRT, Light rail és gyorsvasútvonal épül jelenleg, vagy van tervezés alatt országszerte. Az autópálya- és úthálózat is gyors bővülésen ment keresztül, ami a gépjárműhasználat gyors növekedését eredményezte Kína-szerte. A kormány által az 1990-es években indított, az ország gyorsforgalmi utakkal való összekötésére irányuló erőfeszítés a Nemzeti Autópálya Rendszeren keresztül 2012 végére mintegy 97 000 kilométerre bővítette a hálózatot,[7] így Kínáé lett a világ leghosszabb gyorsforgalmi úthálózata, megelőzve ezzel a korábbi vezető Amerikai Egyesült Államokat is.