Kőszeg
magyarországi város Vas vármegyében / From Wikipedia, the free encyclopedia
Kőszeg (németül: Güns, horvátul: Kiseg, vendül: Küseg, történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében. A Kőszegi járás központja. Városrésze: Kőszegfalva.
Kőszeg | |||
Fentről, óramutató járása szerint: A Jurisics tér a Rajnis utca felől, a Szentháromság szobor és polgári házak a háttérben, a Szent Imre-templom és a Városháza, polgári lakások a Fő téren, a Jézus szíve plébániatemplom látképe és a Hősök kapuja | |||
| |||
Becenév: Becsületes város | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Kőszegi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Básthy Béla (Fidesz–KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 9730 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 11 723 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 214,6 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 277 m | ||
Terület | 54,66 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 22′ 54″, k. h. 16° 33′ 07″47.381666666667, 16.551944444444 | |||
Kőszeg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőszeg témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ez a szócikk a Vas megyei városról szól. Hasonló címmel lásd még: Sároskőszeg. |
Gazdag múltja révén sokszor jelentős szerepet töltött be Magyarország és Ausztria történelmében. Vas vármegyében egyedüliként már 1328-ban királyi városi címet kapott, amelyet 1648-ban szabad királyi városi ranggal erősítettek meg. 1532-ben Jurisics Miklós várkapitány megvédte városát a török elleni támadástól, ezáltal megakadályozva Nyugat-Magyarország és Bécs elfoglalását. A város sikeres helytállása először a hírnevet, majd a gazdaság felvirágzást hozta el. Mivel ezt követően a háborúk már elkerülték, mára országunk műemlékekben egyik leggazdagabb városa lett. A történelmi városközpont felújításáért 1978-ban Hild János-díjat kapott, majd 2004-ben a Magyar Televízió nézőinek szavazata alapján az „Az év települése” címet érdemelte ki. 2009-ben „Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja” címet érte el a Kőszegi-hegység településein működő Írottkő Natúrparkért Egyesület.[3] A Kőszegi Tájvédelmi Körzet központja, számos látnivalót kínálva a természet szerelmeseinek.
A városban három kultúra keveredik: a magyar, a német és a horvát. A németek javarészt a 200 évig tartó osztrák fennhatóság alatt települtek be, míg a horvátok még azt megelőzően, a török támadásait követően. A nemzetközi kapcsolatokat a testvérvárosok, a Douzelage szervezet és a színes városi programok jelentik. Kőszegen egyetem is működik.
A szőlészetet és borászatot a rómaiak honosították meg, erről már 1279-ből említést tesz egy fennmaradt forrás, illetve tanúskodik róla az 1740-től vezetett „Szőlő jövésnek könyve” is. Természeti szépségei mellett a város területén mérték Magyarország legnagyobb hóvastagságát (151 cm) és a legtöbb csapadékot (1510 mm) is.
A városhoz kötődő híres emberek elsői között említendő Ottlik Géza író, az Iskola a határon című könyv szerzője és Chernel István ornitológus, a síelés megszállottja, valamint Lóránt Gyula futballista, az Aranycsapat egyik tagja.