Kagán
From Wikipedia, the free encyclopedia
A kagán (ótörök: 𐰴𐰍𐰣 , románizált: kaɣan, mongol: Xаан vagy ᠬᠠᠭᠠᠨ , khaan , oszmán-török: خواقين , ḫākan) szakrális (isteni, szent, természetfeletti eredetű) királyi hatalommal bíró egyeduralkodó volt a közép–ázsiai pásztorkodó népeknél. A cím eredete bizonytalan, első kínai említései a 3. századból valók: a zsuanzsuanok, illetve a hszienpejek uralkodói megszólításaként bukkan fel.
Egyes feltételezések szerint talán a kán cím megduplázásáról van szó és így a kánok kánjáról lenne szó, ám e magyarázat nincs bizonyítva.
A későbbi török nyelvfejlődésben a g elnémult és a kagánból ka'an (kán) lett. A Mongol Birodalommal kapcsolatban a magyar szakirodalom a nagykán elnevezést használja fordításként, ahogy több más európai nyelv is (Großkhan, Gran Kan, Great Khan).