Kazahsztán földrajza
From Wikipedia, the free encyclopedia
Kazahsztán Eurázsia közepén, Kelet-Európa és Közép-Ázsia határán terül el. Területe 2 724 900 km², amivel a világ kilencedik legnagyobb országa.
Gyors adatok
Kazahsztán | |
Kazahsztán domborzati térképe | |
Kontinens | Ázsia |
Szubrégió | Közép-Ázsia |
Főbb területi jellemzők | |
Területi helyezés | 9. |
Teljes terület | 2 724 900 km² |
Partvonal | 0 km |
Szárazföldi határ | 11 370 km |
Környező országok | Oroszország, Kína, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán |
Tengeri terület | 0 km |
Extrém területi jellemzők | |
Legmagasabb pont | Han Tengri, 6995 m |
Legalacsonyabb pont | Karagije, 132 m |
Legnagyobb szárazföldi vízfelület | Balkas-tó, 16 996 km² |
Használatban levő terület | |
Megművelhető terület | 9 % |
Állandó termőföld | 0 % |
Állandó legelő | 68,5 % |
Erdő, erdős terület | 1 % |
Egyéb terület | 21,5 % |
Egyéb jellemzők | |
Éghajlat | kontinentális |
Domborzat | sivatag, hegyvidék, északon sztyeppek |
Természeti kincsek | urán, réz, bauxit, kőolaj |
Természeti veszélyek | Szemej régióban radioaktív sugárzás van jelen a Szovjetunió korábbi kísérletezései miatt |
Környezeti problémák | a természetes vizek ipari hulladékkal, növényvédő szerekkel, műtrágyával és radioaktív hulladékokkal szennyezettek; az Aral-tó kiszáradása, halainak kipusztulása; a túlvegyszerezett talaj elszikesedik, a vegyszerek növelték a gyermekhalandóságot |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazahsztán témájú médiaállományokat. |
Bezárás
Északi határvonala a Kaszpi-tenger partjától indul; a Volga-menti sztyeppek és az Urál-hegység déli vonulatának érintésével kifut a Nyugat-szibériai síkságra, egészen az Altáj-hegységig. Innen délkeletre fordulva a Tarbagataj-hegységen és Dzsungárián át végighalad a Tien-sanon és a Turáni-alföldön, vissza a Kaszpi-tengerig.