Koncentrikus modell
From Wikipedia, the free encyclopedia
A városszerkezet koncentrikus modellje (más néven Burgess-modell) az első olyan modell, amely a különböző társadalmi csoportok eloszlásának magyarázatára vállalkozott városi területeken. Ernest Burgess szociológus alkotta meg 1925-ben egyetlen város, Chicago példájára alapozva. A városi területhasználatot koncentrikus körökkel modellezi: a központban a központi üzleti negyed (central business district, CBD) található, majd kifelé haladva különféle területhasználatok váltják egymást. Tőle eltérő megközelítések a szektormodell és a többmagvú modell.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A modell szerint a város központja a központi üzleti negyed, körülötte pedig egyre tágabb kört alkotva az átmeneti övezet, a munkásosztály lakóövezete, a magas státuszú lakóterület és az ingázók övezete következik. Burgess megfigyelte, hogy a városközponttól való távolság összefügg az ott lakók társadalmi státuszával: a magasabb státuszúak általában távolabb laknak a CBD-től. Ahogy a város nőtt, Burgess azt is megállapította, hogy a CBD bővült, és ez a külsőbb gyűrűket is kifelé tolta.