Holdhal
csontoshal-faj / From Wikipedia, the free encyclopedia
A holdhal (Mola mola) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának gömbhalalakúak (Tetraodontiformes) rendjébe, ezen belül a holdhalfélék (Molidae) családjába tartozó faj.[1]
Holdhal | ||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Holdhal a dániai Nordsøen Oceánáriumban | ||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Sebezhető | ||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
Mola mola (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területe | ||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Holdhal témájú médiaállományokat és Holdhal témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||||||||||||||
A holdhal korábban a világ legnehezebb csontos halának számított. A kifejlett példány általában eléri az 1000 kilogrammos testtömeget, de a legutóbb felfedezett új faj, a Mola tecta még a rokonánál is nagyobbra nő, és két tonnás is lehet.[2] Ugyanakkor a hagyományos holdhalból is előkerült már kéttonnás példány.[3] A holdhal megtalálható a Föld összes trópusi és mérsékelt övi tengerében. Megjelenése egy nagy fejhez hasonlít, amelyhez egy farkat illesztettek. Az állat teste lapos. Mikor a hát- és hasúszóit kinyújtja, a holdhal éppen olyan magas, mint amilyen hosszú.
E halfaj fő táplálékai a medúzák, de mivel ezeknek igen kicsi a tápértékük, nagy mennyiségben kell fogyasztania belőlük. Az összes gerinces állat közül a holdhal nősténye rakja a legtöbb petét (halak esetében ezt ikrának hívjuk).[4] A holdhal ivadéka nagyon hasonlít egy miniatűr gömbhalra. Nagy mellúszói és farokúszója van, testét tüskék borítják, alig hasonlít a felnőtt egyedre.
A kifejlett állatnak kevés a természetes ellensége, de a fülesfókafélék, a kardszárnyú delfinek és a nagyobb cápák időnként vadásznak rájuk. A világ egyes részein (például Japánban, a Koreai-félszigeten és Tajvanon) a holdhal ínyencfalatnak számít. Az Európai Unióban tilos a Molidae családhoz tartozó halak[5] és a belőlük készült termékek[6] forgalomba hozatala. A holdhal sokszor belegabalyodik a halászhajók hálóiba. A vízbe dobott hulladék is veszélyt jelent számára, mivel fogyaszthat belőlük, és ez az állat pusztulásához vezethet. Elsősorban a medúzához nagyon hasonlító, lebegő műanyag zacskók jelentenek nagy veszélyt rájuk.
A holdhal tagja a gömbhalalakúak rendjének, amely magában foglalja többek között a gömbhalféléket, a sünhalféléket és a vérteshalféléket is, és ezekkel sok hasonlóságot mutat. Korábban a Tetraodon nembe helyezték, Tetraodon mola névvel, de később egy új nemet (Mola) alkottak számára, melybe a holdhal és egy másik halfaj, a Mola ramsayi is tartozik; az újonnan felfedezett harmadik fajt, a Mola tecta nevű halat is ide sorolták be. A holdhal a Mola mola tudományos nevével a halnem típusfaja.