Nátrium-hidroxid
szervetlen vegyület / From Wikipedia, the free encyclopedia
A nátrium-hidroxid (kémiai képlete: NaOH; egyéb nevei: lúgkő, marónátron, nátronlúg, marószóda,[2] zsírszóda, marólúg) szervetlen vegyületek csoportjába tartozó fémes bázis. Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. A 18. század előtt ez volt a legelterjedtebb lúg. Először 1736-ban egy francia tudós, Henri Louis Duhamel du Monceau nevezte nátrium-hidroxidnak. A vegyiparban erős bázikus tulajdonsága miatt széleskörűen felhasználják, főleg a textil- és papíriparban, a szappanok és mosószerek gyártásában. 1998-ban a világtermelés kb. 45 millió tonna volt. A nátrium-hidroxidot gyakran használják vegyi laboratóriumokban és a száraztisztításban. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Natrii hydroxidum néven hivatalos.
Nátrium-hidroxid | |
2 dimenziós szerkezet | 3 dimenziós szerkezet |
IUPAC-név | nátrium-hidroxid |
Más nevek | marószóda, nátronlúg, lúgkő, marónátron |
Kémiai azonosítók | |
CAS-szám | 1310-73-2 |
PubChem | 14798 |
ChemSpider | 14114 |
EINECS-szám | 215-185-5 |
RTECS szám | WB4900000 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | NaOH |
Moláris tömeg | 39,9971 g/mol |
Megjelenés | szilárd, higroszkópos rögök |
Halmazállapot | szilárd |
Sűrűség | 2,1 g/cm³ |
Olvadáspont | 318 °C |
Forráspont | 1390 °C |
Oldhatóság (vízben) | 111 g/100 ml (20°C) |
Termokémia | |
Std. képződési entalpia ΔfH | −425,93 kJ/mol[1] |
Veszélyek | |
EU osztályozás | maró (C), |
NFPA 704 | |
R mondatok | R35 |
S mondatok | (S1/2), S26, S37/39, S45 |
Lobbanáspont | nem gyúlékony |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | a nátrium vegyületei |
Azonos anion | hidroxidok |
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
A tiszta nátrium-hidroxid számos formában kapható, például granulátum, pellet, vagy oldott formában. A levegőben található nedvességen kívül a szén-dioxidot is elnyeli, ezért légmentes tartályokban kell tárolni. Vízben rendkívül oldékony, valamint a folyamat erősen exoterm. Etanolban és metanolban is oldható, bár ezekben kevésbé oldódik, mint rokon vegyülete, a kálium-hidroxid. Apoláris oldószerekben (például benzolban) nem oldható. A nátrium-hidroxid sárga bevonatot hagy a fa- és papírfelületeken.