Neostílusok
From Wikipedia, the free encyclopedia
A neostílusok az építészetben olyan vizuális stílusok alkalmazása, amelyek tudatosan visszhangozzák egy korábbi építészeti korszak stílusát.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Legelőször a neogótikus építészet bontakozott ki, amely a 18. század közepén jelent meg Angliában. Ezután sorra felelevenítették a barokk, a romanika és a reneszánsz elemeit, így jöttek létre a neoromán, neoreneszánsz, neobarokk, neoklasszicista és egyéb stílusok. Nyugat-Európában a neostílusokból hamar kibontakozott az azokat keverő az eklektika. Magyarországon a neostílusok (és az eklektikus törekvések) főként a historizmus korszakától a második világháború végéig érvényesültek.
A 19. század közepétől bizonyos mértékben az építészetre és az iparművészetre is jellemző volt a historizmus eme formája, főként a neobarokk.