Szerbia elleni hadjárat (első világháború)
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Szerbia elleni hadjárat az Osztrák–Magyar Monarchia (később pedig a Német Birodalom és Bulgária) hadművelete volt az első világháború balkáni frontján, amelynek célja a délszláv állam haderejének legyőzése és területének megszállása volt. 1914-ben az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai inváziót indítottak Szerbia ellen, gyors győzelem reményében, ám a konfliktus elhúzódott és kiszélesedett Montenegró, a Német Birodalom, Bulgária és az Antanthatalmak belépésével. A frontvonal 1914-ben a Duna-Száva vonalánál húzódott, 1916 elejére elérte Görögország határát. A nagy véráldozattal járó támadások 1916 elejére hozták meg eredményüket: Szerbia és Montenegró területét a Központi hatalmak teljes egészében megszállás alá vették.
Gyors adatok
Szerbia elleni hadjárat | |||
I. világháború | |||
Szerb visszavonulás Albánia, és a tenger felé, a visszavonuló szerb csapatokat útközben is hatalmas veszteségek érték. | |||
Dátum | 1914. augusztus – 1915. november | ||
Helyszín | Szerbia, Montenegró, Albánia, Görögország | ||
Eredmény | A központi hatalmak döntő győzelme | ||
Harcoló felek | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
Parancsnokok | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerbia elleni hadjárat témájú médiaállományokat. |
Bezárás