Szerkesztő:Bdamokos/Előkészületben/2
From Wikipedia, the free encyclopedia
Québec (franciául a Ville de Québec, angolul a Québec Cityalakot is használják az azonosnevű tartománytól megkülönböztetendő; kiejtése /kwɨˈbɛk/ vagy {IPA|/keˈbɛk/}}) Észak-Amerika egyik legidősebb városa a Szent-Lőrinc folyó partján fekszik és Québec tartomány fővárosa. Montréál után ez a tartomány második legnépesebb városa, lakossága 491 142 fő.[1]
Québec | |||
Québec Lévis felől nézve, éjjel | |||
| |||
Becenév: La Vieille Capitale Mottó: Don de Dieu feray valoir | |||
Közigazgatási adatok | |||
Ország | Kanada | ||
Tartomány | Québec | ||
Rang | város, tartományi főváros | ||
Alapítás éve | 1608 | ||
Körzethívószám | 418/581 | ||
Népesség | |||
Népesség | Az értéket a szócikknévtérbe mozgatás után adhatod meg. | ||
Népsűrűség | 1081,2 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 454,26 km² | ||
Québec weboldala |
Québec történelmi városrésze | |
Világörökség | |
Adatok | |
Ország | Kanada |
Típus | Kulturális helyszín |
Felvétel éve | 1985 |
A Szent Lőric-folyó beszűkülése Québec és a folyó másik partján fekvő Lévis közt adja a város nevét, Kébec az algonkin nyelven azt jelenti „ahol a folyó összeszűkül”. Samuel de Champlain alapította 1608-ban és így Észak-Amerika legrégibb városai közé tartozik. Az óvárost (Vieux-Québec) körülvevő városfalak az egyetlen megmaradt erődített városfalak az amerikai kontinensen Mexikótól északra; Québec történelmi óvárosát 1985-ben az UNESCO a világörökség részének nyílvánította.[2][3] Québec hírnevét elsősorban az 1894- óta minden évben megrendezett téli karneváljának köszönheti. A több mint egymillió látogatóval büszkélkedő rendezvény a világ harmadik legnagyobb karneválja.
Az erődítményváros 3 szinten helyezkedik el: a Felsőváros, az Erődítmény és az Alsóváros. A Felsővárosban kolostor-múzeumok, a Parlament, templomok és a Citadella található, ahonnan gyönyörű rálátás nyílik a folyóra és a városra. A város fő látnivalójainak nagy része, keletre a városfaltól, az óvárosban található. Az ide látogató turista kőépületek és kanyargós utcák között szinte Európában érzi magát.
A városkapun felől középkori utcákon kanyargunk le a A 19. század második felében épült, ma luxusszállodaként üzemelő Château Frontenac várig. A Hotel a hatalmas, zöld tetejű tornyaival uralja a városképet és egyben a város legmagasabb építménye. A francia kastélyokat utánzó monumentális épület a transz-kanadai vasútvonal minden jelentősebb állomásához tervezett hotellánc québec-i egységeként épült a Szent Lőrinc-folyót övező dombok egyikén.
A modern belvárosba két híd, a St. Jean és a St. Louis, vezet a városfalon keresztül. Nyugatra haladva megpillantjuk a Parlaiment Hill kerületét. A turisztikai attrakciókhoz tartozik még a Notre-Dame de Québec Cathedral és az Akvárium Park, az impozáns városháza és a várostól pár kilométerre lévő Montmorency vízesés és is.