Szibériai Kánság
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Szibériai Kánság vagy Turáni Kánság (oroszul: Сибирское ханство) Délnyugat-Szibériában fennállt történelmi államalakulat volt, amely az Arany Horda utódállamaként jött létre 1468-ban és 1598-ig állt fenn. 1582-ben Jermak Tyimofejevics kozák atamán Rettegett Iván orosz cár nevében meghódította területét, a kánság de facto összeomlott és csak névlegesen létezett tovább.
Szibériai Kánság | |||||
1468 – 1598 | |||||
| |||||
A kánság területe a 16. században | |||||
Általános adatok | |||||
Fővárosa | Csimgi-Tura (1468–1493) Iszker (1493–1582) | ||||
Terület | Ismeretlen km² | ||||
Népesség | Ismeretlen fő | ||||
Beszélt nyelvek | szibériai tatár, baskír, hanti, manysi, szölkup, szamojéd | ||||
Vallás | iszlám, sámánizmus | ||||
Kormányzat | |||||
Államforma | kánság, kratokrácia | ||||
| |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szibériai Kánság témájú médiaállományokat. |
Fennállása alatt a Sajbánidák és a Tajbuga mongol dinasztia egymást váltva uralkodtak felette. Mindkét dinasztia Dzsocsitól, Dzsingisz kán legidősebb (de sokak szerint nem vér szerinti) fiától származott.
Etnikailag sokszínű állam volt: éltek a területén türkök, tatárok, baskírok, szamojédek, manysik, hantik, szölkupok és több kisebb-nagyobb uráli vagy török törzs. Államvallása az iszlám síita ága volt (ennél fogva a legészakibb muszlim államnak számít a történelemben), de a lakosság jelentős része gyakorolt még különféle sámánista vallásokat.
Területe sokszor változott, de valószínűleg egy időben elérte a Jeges-tenger partját is.