Szlovén bor
From Wikipedia, the free encyclopedia
A szlovén bor Szlovéniában előállított bor, amelyet az ország több mint 28 ezer borászata termel mintegy 22 300 hektárnyi szőlőterületről, évi 80-90 millió liternyi mennyiségben.
Szlovéniában már a kelta és illír törzsek korában létezett a szőlészet és a borászat, jóval azelőtt, hogy az ókori rómaiak meghonosították a mai Franciaország, Spanyolország és Németország területén.[1]
A Szlovéniában termelt bor mintegy háromnegyede fehérbor. Csaknem a teljes megtermelt mennyiséget belföldön fogyasztják el, az éves export mindössze mintegy 6,1 millió liter. Ez jórészt az Egyesült Államokba, Bosznia-Hercegovinába és Horvátországba megy, és újonnan Csehországba is. Az ország bortermelésének zöme a minőségi kategóriába (vrhunsko) tartozik, az asztali borok (namizno vino) aránya kevesebb mint 30 százalék.
Szlovéniának három fő borrégiója van, és mintegy húsz borútja.[2] A régiók: a drávai borrégió, az alsó-szávai borrégió és a partvidéki borrégió.[3]
2016-ban egy DNS-profilozáson és történeti ampelográfiai forrásokon alapuló vizsgálat azt mutatta ki, hogy a vörös szőlő két nemzetközi fajtája, a kékfrankos és a kékoportó nagy valószínűséggel a mai Szlovén Stájerországból ered.[4]