A Tajvani Köztársaság (臺灣民主國, pinjin: Táiwān Mínzhǔguó, eredetileg "Tajvani Demokratikus Állam", alternatív elnevezése Formosai Köztársaság) rövid életű államalakulat volt Tajvan szigetén 1895-ben, miután a kínaiCsing(Qing)-dinasztia császára az első kínai–japán háború során elszenvedett vereség miatt lemondott a szigetről a Japán Birodalom javára a simonoszeki béke értelmében. A köztársaságot a japán csapatok megérkezése előtt kiáltották ki és hivatalosan akkor szűnt meg létezni, amikor a szigetet Japán annektálta.
Ez a szócikk az 1895-ben fennállt államról szól. A modern Tajvanhoz lásd: Kínai Köztársaság.
A köztársaságot a Csing(Qing)-dinasztiához hű, magas rangú tisztviselők és a helyi nemesség tagjai kiáltották ki, mivel azt remélték, ezzel megakadályozhatják japánokat abban, hogy a sziget felett ellenőrzést gyakoroljanak. A szigetet a simonoszeki békében adta át Kína a japánoknak. 1895. május 24-én a köztársaság függetlenségi nyilatkozatának angol változatát elküldték a szigeten található minden nemzet nagykövetségének, majd másnap, május 25-én rövid ceremónia során kikiáltották a köztársaságot. A köztársaság hatóságai, rövid fennállásuk alatt, világossá tették, hogy cselekedetüket a Csing(Qing) uralkodóval szemben érzett hűségük vezérelte és a köztársaságot Kína szövetségesének tekintették.[1]
A névhasonlóság ellenére a Tajvani Köztársaság mai támogatói (akik Tajvan teljes függetlenségét szeretnék elérni) nem tekintik elődjüknek ezt az államalakulatot, mivel azt teljes mértékben a Csing(Qing) uralkodó felé érzett hűség jeleként hozták létre, míg ma a tajvani függetlenség támogatói inkább a kommunista Kínával való szembenállást hangsúlyozzák.