Tengerparttal nem rendelkező ország
From Wikipedia, the free encyclopedia
Tengerparttal nem rendelkező ország (angolul landlocked country) minden olyan állam, amelyet minden irányból szárazföld vesz körbe. 2012-ben 44, a vitatott státuszú államokkal (Koszovóval, Dél-Oszétiával, Hegyi-Karabahkal és a Dnyeszter Menti Köztársasággal, valamint a Seborga Hercegség mikronemzettel) együtt 49 ilyen ország létezett. Az ilyen státusz a történelem során mindig hátrányokkal járt, mert elvágta az országok lehetőségét a halászattól és a tengeri kereskedelem előnyeitől. A kereskedelem jelenleg egyre növekvő hányada bonyolódik vízi úton, nagy része tengereken. A part menti területek, régiók általában nagyobb népsűrűséggel és jobb gazdasággal rendelkeztek a tengertől elzárt társaiknál. Ezeket a hátrányokat elkerülendő, a legtöbb ország arra törekedett hogy legyen tengerparti határszakasza. A jelentősebb próbálkozások közé tartozott, amikor a Dunát nemzetközivé tették, amikor az első világháború után Lengyelország megkapta a lengyel folyosót; a Raguzai Köztársaság Neum városát önként az Oszmán Birodalomnak ajándékozta, csakhogy ne legyen közös határa Velencével - ez a terület most Bosznia-Hercegovina területéhez tartozik, amely segítségével tengeri kijárata van Horvátország belsejében.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |