Udegék
oroszországi népcsoport / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az udegék (oroszul: Удэгейцы) Oroszországban, nagyrészt a távolkeleten; az Uszuri, Amur, Gur (Hungari) és Anyuj folyók mellékvizei mentén élő nép, melynek kis része Ukrajnában is él, ahol a 2001-es népszámláláskor már csak mindössze 40 udegét számoltak össze. Az Ukrajnában élő udegék közül csak 8 vallotta anyanyelvének az udegét, többségük az orosz (19) vagy az ukrán (6) nyelvet jelölte meg anyanyelvként.
Az udegék a tunguz nyelvcsaládba tartozó udegei nyelvet beszélik. Vallási hiedelmeik közé tartozik az animizmus, az állatimádat és a sámánizmus. Az udegék főleg vadászattal, halászattal és ginzengtermesztéssel foglalkoznak. A 2002-es népszámláláskor Oroszországban 1657 udege élt, ami enyhe növekedést jelent az 1970-es 1500-hoz képest, majd ez a szám a 2010-es népszámláláskor 1496-ra csökkent. Ők a mandzsuk és a nánaiak egyik legközelebbi etnikai csoportja.
Az udigék legnagyobb települései:
- Habarovszki terület: Gvasiugi (Imeni Lazo körzet) és Arsenievo (Nanajszkij körzet).
- Primorszkij terület: Agzu (Terneyszkij járás), Krasny Jar és Olon (Pozharskij járás).