Villám hadművelet
rövid horvát offenzíva a horvátországi háború idején / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Villám hadművelet (horvátul: Operacija Bljesak) a Horvát Hadsereg (HV) rövid offenzívája volt, amelyet a magát protoállamnak kikiáltott Krajinai Szerb Köztársaság (RSK) erői ellen 1995. május 1. és 3. között hajtottak végre. Az offenzíva a horvát függetlenségi háború késői szakaszában történt, és az első nagyobb összecsapás volt miután 1994-ben a felek tűzszünetet kötöttek és a gazdasági együttműködési megállapodást írtak alá. Az utolsó szervezett RSK-ellenállás hivatalosan május 3-án szűnt meg, a csapatok többsége másnap Pakrác közelében megadta magát, bár a felszámolási műveletek még két hétig tovább folytatódtak.
Villám hadművelet | |||
Konfliktus | horvátországi háború | ||
Időpont | 1995. május 1. - 1995. május 3. | ||
Helyszín | Nyugat-Szlavónia | ||
Eredmény | horvát taktikai győzelem a horvátok 558 km2 területet foglaltak vissza | ||
Szemben álló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Szemben álló erők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
Térkép | |||
é. sz. 45° 15′ 36″, k. h. 17° 12′ 00″45.26, 17.2 | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Villám hadművelet témájú médiaállományokat. |
A Vihar hadművelet stratégiai győzelmet jelentett Horvátország számára, aminek eredményeként az RSK erői által ellenőrzött területből Okucsány városában és környékén egy 558 négyzetkilométeres beugró részt foglaltak el. A Zágráb–Belgrád autópálya és vasút mellett fekvő idegen kézben levő város jelentős közlekedési problémák elé állította Horvátországot az ország fővárosa, Zágráb és Szlavónia keleti régiója, valamint az RSK által birtokolt, nem összefüggő területek között. A terület az ENSZ Biztonsági Tanácsának horvátországi békefenntartó mandátuma alapján az Egyesült Nemzetek Bizalomhelyreállító Művelete (UNCRO) nyugati szektorának része volt. A támadóerő 7200 HV katonából állt, akiket a horvát különleges rendőrség is támogatott, mintegy 3500 RSK katonával szemben. A műveletre válaszul az RSK hadserege bombázta Zágrábot és más horvát városokat, hét halálos áldozatot és 205 sérültet okozva.
A támadásban 42 horvát katona és rendőr vesztette életét, 162-en pedig megsebesültek. Az RSK áldozatai vitathatók – a horvát hatóságok 188 szerb katona és civil halálát közölték, és becsléseik szerint 1000-1200 sebesült volt. Szerb források viszont azt állították, hogy a horvátok 283 szerb civilt öltek meg, ellentétben a Horvát Helsinki Bizottság által közölt 83-mal. Becslések szerint a régióban élő 14 000 szerb kétharmada azonnal elmenekült, és a következő hetekben még többen követték őket. A becslések szerint június végére már csak 1500 szerb maradt a területen. Ezt követően Yasushi Akashi, az ENSZ főtitkárának személyes képviselője bírálta Horvátországot az emberi jogok „tömeges megsértése” miatt, de kijelentéseit a Human Rights Watch és bizonyos mértékig az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának jelentéstevője, Tadeusz Mazowiecki cáfolta.