Visegrádi-hegység
földrajzi középtáj / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Visegrádi-hegység a Dunakanyar felett emelkedő vulkanikus eredetű hegyvonulat, amely szerkezetileg az Északi-középhegység középtája, földrajzilag azonban többnyire a Dunántúli-középhegység Dunazug-hegyvidékéhez sorolják. Az Északi-középhegység többi középtájával ellentétben a Duna jobb partján található. A hegyvonulatot a Pomázt Esztergommal összekötő egyenes mentén húzódó Dera- és Szentléleki-patak völgye választja el déli szomszédjától,.a Pilis-hegységtől. A hegység névadója a hegység északi oldalán, a Dunakanyar mentén elhelyezkedő Visegrád városa. Népszerű kirándulóhely, az Országos Kéktúra is áthalad rajta. Régészeti jelentősége kiemelkedő. A trianoni békeszerződés előtt, a Szentendre-Visegrádi-hegységként említette a szakirodalom, amely elnevezés ismét kezd beépülni a köztudatba.[forrás?]
Visegrádi-hegység | |
Kilátás a Dunakanyarra a Dobogó-kőről | |
Hely | Magyarország, Pest és Komárom-Esztergom vármegye |
Hegység | Északi-középhegység |
Legmagasabb pont | Dobogó-kő (700 m) |
Típus | Vulkanikus |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 45′ 28″, k. h. 18° 58′ 24″47.757777777778, 18.973333333333 | |
Térkép | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Visegrádi-hegység témájú médiaállományokat. |