Városháza (Székesfehérvár)
Székesfehérvár / From Wikipedia, the free encyclopedia
A székesfehérvári városháza épületei a történelmi belvárosban, a Városház téren állnak. A három részből álló épületegyüttes a város kiemelkedően fontos műemlékei közé tartozik. A legrégebbi épületrész a főépület, mely középkori eredetű. Felújítása és átépítése a város oszmán uralom alóli felszabadulását (1688) követően kezdődött meg barokk stílusban. A második épület, a Zichy-palota 1781-re épült fel a késő barokk egyik ágának számító copf stílusban. Mai formáját 1936–1937-ben nyerte el. A harmadik épület, a szintén copf egykori lakópalota 1790 körül épült.
Székesfehérvári városháza | |
A városháza főbejárata | |
Korábbi nevek: Pro domo Senatori, Domus Senatoria, tanácsháza | |
Település | Székesfehérvár |
Cím | Városház tér 1. Kossuth utca 1. Városház tér 2. |
Építési adatok | |
Építés éve | főépület: 15. század B épület: 1780 körül C épület: 1790 körül |
Rekonstrukciók évei | 18. század vége 1936–1937 |
Építési stílus | barokk |
Védettség | műemléki védelem |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | polgármesteri hivatal |
Tulajdonos | Székesfehérvár megyei jogú város önkormányzata |
Egyéb jellemzők | |
Emeletek száma | főépület: 1 második és harmadik épület: 2 |
Nevezetességei | díszterem, díszudvar, Aba-Novák-szekkók, a koronázási jelvények másolata, Kontuly-szekkó |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 11′ 30″, k. h. 18° 24′ 36″47.191725, 18.409888888889 | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A városháza főépülete évszázadok óta otthont ad a város sorsáról döntő gyűléseknek, egyéb kiemelkedő eseményeknek, úgy mint díjátadóknak, külföldi követek fogadásának, ezért igen fontos politikai és kulturális jelentőséggel bír Székesfehérvár életében. Emeletén a Szent Korona, a koronázási kard és az országalma hiteles másolatai, valamint Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla szekkói láthatók. Az egyik legjelentősebb barokk épület Magyarországon.