1945. november 4-én tartották a második világháború utáni Magyarországon az első demokratikus nemzetgyűlési választást, melyet a Független Kisgazdapárt nyert meg fölényesen (57%) a három baloldali párt előtt (17% szociáldemokraták, 17% kommunisták, 7% parasztpárt),Ennek ellenére a szovjetek kikényszerítették, hogy koalíciós kormány alakuljon, a miniszteri tárcákat ne a választás arányában osszák, a kommunista párté legyen a belügyi tárca, s náluk maradhasson a 45-től megszerzett fegyveres rendfenntartó testületek fölötti rendelkezés.
Gyors adatok Részvétel:, Lista ...
1945-ös országgyűlési választások Magyarországon
|
← 1944 |
1945. november 4. |
1947 → |
|
409 fős országgyűlés (többség: 205 fő)
359 fő egyéni választókerületből, 50 fő országos listáról |
Részvétel: |
| |
4 773 545 megjelent (5 160 499 jogosult) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Listavezető |
Rákosi Mátyás |
Veres Péter |
Párt |
MKP |
NPP |
Előző választás |
166 |
42 |
Mandátumok |
|
|
+/– |
96 |
19 |
Listás szavazat |
801 986 |
324 772 |
arány |
16,96% |
8,28% |
+/– |
|
|
Egyéni kerület |
|
|
+/– |
|
|
|
4%-os küszöb: 206 419 szavazat |
|
|
Bezárás
A választáson valóban több pártra lehetett szavazni, bár a Horthy-rendszerben szerepet játszó jobboldali pártoknak nem engedélyezték a működését, így a választásokon való részvételét. A választás győztese a Független Kisgazdapárt lett, amely abszolút többséget (57,03%) szerzett a parlamentben. A szovjet megszálló erők által támogatott kommunista párt nyomására mégis koalíciós kormány alakítására kényszerültek a kommunistákkal és a többi párttal.[1] Ezt a kommunisták arra használták fel, hogy alacsony választási eredményük ellenére megszerezzék többek között a belügyi tárcát, melyet a további hatalomszerzés szempontjából kiemelt fontosságúnak ítéltek. A nemzetgyűlés alakulásakor így mindössze a Polgári Demokrata Párt két képviselője számított ellenzékinek. A 409 választott képviselő mellé maga a nemzetgyűlés 10 tekintélyes közéleti személyiséget is behívott tagjai sorába.