Andezit
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az andezit felszínre kerülő láva kihűlése, megszilárdulása után keletkező kőzet. A semleges (SiO2 tartalma ~56–63%), kiömlési vulkanikus kőzetek közé sorolják, de az 5 km-nél nem mélyebben megrekedő ilyen összetételű kőzet is andezit. E mélység alatt kismélységi, neve dioritporfir, nagymélységi változata a diorit. Ha kora meghaladja a 65 millió évet (paleovulkanit), akkor dioritporfirit a neve. Nagyrészt plagioklászföldpátból és színes ásványokból (biotit, amfibol, piroxének) áll. A fiatal gyűrt hegységekben nagy mennyiségben megtalálható. Nevét az Andok-hegységről kapta.[1]
andezit | |
Andezitminta felszíne | |
Adatok | |
Képződés típusa | magmás |
Képződés helye | kiömlési |
Szerkezet | porfiros, holokristályos |
Szövet | iránytalan |
Vegyi összetétel | semleges |
Ásványos összetétel | telített |
Fajsúly | 2200–2650 kg/m³ |
Előfordulás | szinorogén vulkanizmus |
A Wikimédia Commons tartalmaz andezit témájú médiaállományokat. |
Magyarországon megtalálható a Börzsönyben, a Cserhátban, a Mátrában, a Zempléni- és a Visegrádi-hegységben. Évszázadok óta kedvelt az emberek körében, mivel bányászata kevesebb munkával jár, mint más kőzetek kitermelése, hiszen nagyrészt a felszínen található. Az andezit törmelékes szerkezetű változata az andezittufa, lávából és hamuból jön létre.